Kedvező GDP-adatot mutathat az első negyedév

A héten a KSH csak egy adatot publikál, viszont az egyik legnagyobb figyelemnek örvendőt, az első negyedéves GDP első becslését. Várakozásaink szerint a GDP az első negyedévben éves alapon 6,9, míg negyedéves alapon 1,6 százalékkal növekedhetett – mondta lapunknak Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője. Hozzátette, ugyanakkor jelentős a bizonytalanság az adattal kapcsolatban. Az időszak felére rányomta bélyegét az orosz–ukrán háború. Ellenben az előző évről áthúzódó hatások, valamint a magas béremelkedés és a kormányzati transzferek nyomán a fogyasztás ezt ellensúlyozhatta, illetve pozitív képet mutathattak a beruházások is, míg a külkereskedelmi mérleg visszafoghatta a növekedést. Az első becslés keretében ugyanakkor a KSH részleteket még nem közöl a növekedés összetevőit illetően, arra majd a június elsejei, második becslés keretében kerül majd sor.

Kedden az eurostatos adatközlésnek köszönhetően azt is megtudjuk majd, hogy hogyan teljesített a magyar gazdaság az első negyedévben uniós összehasonlításban. A gyorsbecslés alapján az EU gazdasága az első negyedévben öt százalékkal nőtt éves alapon, míg negyedéves alapon 0,4 százalékkal. Várhatóan a keddi adat sem tér majd el ettől jelentősen – hívta fel a figyelmet Regős Gábor.

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a növekedési adatok összehasonlítását a tagországok között nehezíti az eltérő bázisidőszaki teljesítmény. A portugál gazdaság például az előzetes adatok alapján közel 12 százalékkal nőtt éves alapon az idei első negyedévben, amelyben viszont közrejátszott, hogy Portugáliában 2021 elején nagyon szigorú járványügyi korlátozások voltak érvényben.

Szerdán szintén az Eurostat adatközlését kell figyelni, hiszen ekkor publikálják az áprilisi inflációs adatot. Irányadóként itt is rendelkezésre áll már a gyorsbecslés, amely alapján az eurózóna áremelkedése áprilisban 7,5 százalék volt a márciusi 7,4 százalék után, amely mögött az energiaárak 38 százalékos drágulása húzódott meg. Az előzetes adatok alapján öt eurózóna tagországban haladta meg a tíz százalékot az áremelkedési ütem – Észtországban például tizenkilenc százalékot tett ki, miközben Máltán vagy Franciaországban csak öt százalék körül alakult – mutatott rá Regős Gábor. Az emelkedő infláció, valamint a Federal Reserve szigorítása pedig egyre nagyobb nyomást helyez az Európai Központi Bankra is, hogy kezdje meg érdemben monetáris szigorítását.

Csütörtökön határoz ismét a Magyar Nemzeti Bank az effektív ka-matrátáról, az egyhetes betéti eszköz kamatáról. Az alapkamattal szemben ezen eszköz révén a jegybank heti gyakorisággal tudna beavatkozni a piaci folyamatokba, azonban ennek ellenére az elmúlt időszakban a ráta csak az alapkamatdöntés hetében módosult. Várhatóan most sem lesz eltérés ehhez képest, azzal megvárja a következő monetáris tanácsi ülést, amikor is az előzőhöz hasonló, harminc bázispontos emelés következhet be az egyhetes betéti kamatban. Az áprilisi inflációs adat ugyan némiképp magasabb lett a vártnál, illetve a forint továbbra is gyenge, azonban ezekre most sem reagált a jegybank.