Hozzájárul a gazdasági növekedéshez az építőipar

A KSH második becslése alapján megerősítette, hogy márciusban az ipari termelés 3,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, munkanaphatástól megtisztítva 4,2 százalékkal nőtt a termelés. Megjegyezték: a februárinál 0,1 százalékkal kisebb volt a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás.

Márciusban az építőipari termelés volumene 10,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 5,7 százalékkal kisebb volt a februárinál – derült ki a KSH jelentéséből. Az év első három hónapjában 15,7 százalékkal emelkedett az építőipari termelés az előző év azonos időszakához képest – tették hozzá.

Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője kommentárjában megállapította: a februári megugrás után márciusban sem tört meg az építőipar növekedési trendje, továbbra is erős a lendület az iparágban, annak ellenére, hogy elsősorban az építőanyagok árának emelkedése miatt a drágulás is igen erőteljes.

Az építőipar legnagyobb problémája továbbra is az lesz, hogy szembenézzen az alapanyag-ellátás és az alapanyagok áremelkedésének problémáival, ami láthatóan tovább gyorsul az energiaválság és az ukrán háború következményeként – mutatott rá az elemző.

Miközben a kereslet rövid és kö-zéptávon továbbra is erős, a rekordmagas rendelésállomány kifu-tásával a magas árak következtében lassulás érkezhet az iparágba – jegyezte meg Horváth András. A bankholding szakértőinek várakozása szerint idén 14 százalék körüli lehet az építőipari termelés növekedése, azonban az alapanyagellátás jelentős problémái, a finanszírozási költségek látványos emelkedése és a munkaerőhiány miatt a jövő évtől jelentős a bizonytalanság a pályában.

Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az építőipari termelés jelentős volatilitást mutat, amiben szerepe lehet az alapanyagellátás ingadozásának. Az építőiparban az eddig is megfigyelhető árrobbanás tovább fokozódott. Több mint ötödével nőttek az árak az egy évvel korábbihoz viszonyítva – mutatott rá az elemző.

A magas kereslet tehát egyre nagyobb árakat eredményez, vagyis a kiadások jelentős bővülése ellenére a beruházási volumen nem nő olyan mértékben – magyarázta. Az árak emelkedése a vállalkozásokat és a háztartásokat az építkezések átgondolására késztetheti, illetve felülírhatja a vállalati beruházások megtérülését, azaz az ágazat jelentős áremelései már a jövőbeni termelést veszélyeztetik – figyelmeztetett Regős Gábor.

Ezt mutatja az új szerződések volumenének csökkenése is, amiben szerepet játszik a háború miatti bizonytalanság, illetve az is, hogy a konfliktus miatt az építőanyagok beszerzése bizonytalanná vált, ami az árakat tovább emelheti – tette hozzá. A szerződésállomány volumene kismértékben még meghaladja a tavalyit, azaz alapvetően az építőipar nemcsak az első negyedévben, de az év egészében pozitívan járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez, az ágazat vállalkozásai pedig a magas árak miatt kedvező eredményt érhetnek el – foglalta össze Regős Gábor.