Stabil növekedéssel zárt a tavalyi év az ingatlanpiacon

A KSH adatai alapján 2021-ben az adásvételek száma 19 százalékkal növekedett 2020-hoz képest, ami a már négy százalékkal meghaladja a 2019-es év adatait. Éves szinten 2021-ben a használt lakások forgalma 18 százalékkal növekedett, míg az új lakásokból 32 százalékkal többet adtak el – derült ki a közleményből.

A megszokottnál korábban és nagyobb lendülettel éledt tavaly az ingatlanpiac, amiben meghatározó szerepe volt a 2021. januártól elérhető, kibővített otthonteremtési támogatásoknak. Az erős első és második negyedév után a harmadik negyedévben már érezhe-tőek voltak a romló kamatkörnyezet jelei, majd az év végéhez közeledve a Zöld Otthon Program elindulása adott újabb lökést – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Az év végére a használt lakások ára 21 százalékkal, míg az újépítéseké 22 százalékkal volt magasabb 2020 negyedik negyedévének szintjénél. Európai összehasonlításban, a 2015. évi bázison az összevont lakásárindex Magyarország esetében 2021. negyedik negyedévében meghaladta a 216 százalékot, ami a legmagasabb érték az adatot közlő országok közül. Az előzetes adatok alapján a legnagyobb mértékű drágulás a főváros agglomerációjában ment végbe, ahol a használt lakások átlagos ára 31 százalékkal növekedett 2020-hoz képest. A többlakásos épületeknél nagyobb arányban növekedett a családi házak átlagára, Pest megyében elérve a 41 százalékot. Az új lakások átlagos ára országosan 44,6 millió, míg a fővárosban 53 millió forint volt.

Az MNB árindexe alapján Budapesten 11,3, a községekben 22,3 százalékos, a vidéki városokban pedig ennél is magasabb, 25 százalékos nominális drágulást regisztráltak 2020 negyedik negyedévéhez képest.

A kibővített otthonteremtési támogatások, majd a kivitelezési költségek drasztikus növekedése is hozzájárult ahhoz, hogy a 2021-es árindexek gyorsan kilőjenek. Ugyanakkor már a forgalom és az árváltozás éven belüli alakulásán is nyomon követhető volt az, ahogy a piac a külső tényezőkre reagált. Éppen ezért, amennyiben a jelenlegi romló környezet változatlan marad, vagy esetleg tovább mélyül, úgy a kereslet fokozatos csökkenését és ezzel az áremelkedés ütemének inflációtól elmaradó mértékűre lassulását feltételezhetjük akár már az idei második félévtől – foglalta össze Valkó Dávid.