Az árstop fogja vissza a hazai inflációt

Ehhez hozzávéve a jellemzően importált energiahordozók árának növekedését, az egyenleg érdemben romlott – mondta lapunk megkeresésére Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzője. Holnap áprilisi inflációs adatokat ad ki a KSH. Molnár Dániel kiemelte: a magas inflációhoz ezen kívül hozzájárul az ellátási láncok szakadozása, az élelmiszerárak emelkedése, a gyenge forintárfolyam, illetve a dinamikus béremelkedés. Áprilisra 9,2 százalékos inflációt várunk, vagyis a pénzromlás üteme gyorsulhatott.

Ennek oka egyrészt az élelmiszerárak gyorsuló növekedése, másrészt pedig az, hogy az orosz–ukrán háború hatásai is fokozatosan megjelennek az árakban. Az élelmiszerek és a benzin árstopja, illetve a hatósági energiaárak ugyanakkor visszafogják az inflációt, ezek nélkül a pénzromlás mértéke érdemben tíz százalék fölött lenne – magyarázta. Csütörtökön ismét dönt a jegybank az egyhetes betéti kamatról.

Várakozásunk szerint ennek mértékében nem lesz változás, továbbra is 6,45 százalék marad. A monetáris politika szigorodására a májusi Monetáris Tanácsi ülésen, illetve az egyhetes betéti kamat esetében annak hetében kell számítani. A szakértő hangsúlyozta, a szigorítás mértéke ekkor az előző hónapokban megszokott mértékű lehet. A kamatok emelkedése a magas inflációs környezet miatt elengedhetetlen. Pénteken jelenteti meg a márciusi építőipari adatokat a KSH. Februárban az ágazat teljesítménye kiemelkedően alakult: éves alapon 42,3, míg havi alapon 13,3 százalékkal bővült – tette hozzá.