Gazdaság
A fenntarthatóságban a jövő
Mérföldkőnek tekintjük ezt a kötetet – kezdte beszédét a jegybakelnök szombaton az általa (is) jegyzett Új fenntartható közgazdaságtan globális vitairat szombati bemutatóján. Az első globális vitairat, ősszel angol és kínai változatban is megjelenik majd. Ábrák, táblázatok szövegek mémek, egy-kétezer szó – utalt a mindenkihez szóló megjelenítési módokra Matolcsy György, aki szerint a világ fenntarthatósági fordulatokra érett meg. Utalt rá, a mű abban is korszerűnek számít még, hogy egyes fejezeteihez további online háttéranyagok érhetők el.
Előzményként ismertette, a jegybank a 2010-es évek elején növekedési fordulatot vett majd fenntarthatósági felzárkózási folyamatot indítottak. A zöld pénzügyekkel hetente megyünk egy-egy lépést előre – fogalmazott Matolcsy György. Az egyik felismerés a vitairatban, hogy a civilizáció elérte a határait, korlátait, ami miatt fenntarthatósági fordulatra van szükség. A másik hogy új, nagy szakasz, ciklus indult el. Az internet 1996-os megjelenésével a szellemi virtuális világot fedezzük fel.
Ötszáz éves korszakokról is beszélt a jegybankelnök, egyik ilyen mérföldkő az 1492-es földrajzi felfedezések időpontja, másik 1996 pedig a világháló születése, amely révén az összes szellemi tartomány összefűzhető az információ területén. Egyfajta 2.0 változatban megismételjük, újraéljük a reneszánsz és reformáció korát. A mostani gondolat, a fenntarthatóság, már nem vallási, hanem életmódbeli irányzatot jelent. Az anyagi gazdagság alapja egy szellemi forrás, a tudás – mutatott rá Matolcsy György – emögött pedig a gondolat, a kreativitás. A fogyasztás egyben termelés is, mert a tudás átadásával exponenciálisan bővül. Az ilyesfajta tudásnövekedés általános bőséget teremt szerinte, ha viszont rosszul használjuk, megszüntetheti saját magát.
Matolcsy György arról is beszélt még a vitairat kapcsán, az új közgazdaság a közérdeket látja iránynak, a kötet előszava szerint „az életet és annak fenntarthatóságát kell szolgálnia". Az új jövőképek által irányított felzárkózásokat ezért már csak a fenntarthatóság köré szabad szervezni. A tudás területei egy új közgazdasági elméletben egyesülhetnek a jegybank elnöke szerint. Az új közgazdaság mindent mér és adattá alakít át, az információ adattál válik és megosztható lesz. Az elmélet kultúraalapúvá válik.
Az állam szerepe is megváltozik ezzel – már elindultunk az úton: A globális vitairat angol és kínai változatával folytatódik a munka, a fenntartható egyensúly és felzárkózás 144 pontját pedig május 19-én mutatja be a jegybank – zárta szavait Matolcsy György.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke, kapcsolódva az elnök gondolataihoz azt mondta, igény van a közgazdaságtan megújítására. Miért most, miért ebben a formában és miért a jegybank? – tette fel a kérdéseket előadásában, majd meg is válaszolta azokat. Aktualitását az adja, hogy a Római Klub 1972 márciusában adta ki nagy hatású kiadványát A növekedés határai (The Limits to Growth) tárgyában. Rámutatott, hogy a környezeti terhelés azóta növekedett, egyre nehezebb a fogyasztás következményeit elnyelni, újratermelni.
Noha a világ jegybankjai képesek mindenfajta pénzt előállítani, miközben a termelékenység csökken, a zöldátmenetet nem tudjuk felgyorsítani, és kimerülőben vannak a természeti erőforrások. A világ társadalmának mindössze tíz százaléka birtokolja a világvagyon hetvenöt százalékát, ami szintén jelzi, hogy teljes fordulatra van szükség. A váltást az évtized karaktere is indokolja, Virág Barnabás szerint viharos évtizedben vagyunk, és a problémák a következő évtizedekben is velünk lesznek. A viharban új lendületet is lehet kapni, a közgazdaságtan szakembereinek ez a célja, mindeközben a világban technológiai forradalom is zajlik.
A jegybank feladatköréből eredően is foglalkozik mindezzel és ha szeretne megfelelni feladatának, az új folyamatokat meg kell értse és alakítania kell a közgazdasági gondolkodást. A munkát még a jegybankelnök személye is indokolja. Nem elég csupán érteni a világot és a tankönyvi megoldásokat alkalmazni, keresik az új kapcsolatot más tudományokkal.
Kandrács Csaba alelnök a legbátrabb jegybanki könyvnek nevezte a kiadványt, amiben nem a múltat vagy a jelent elemzik, hanem a jövőt próbálják megsejteni. Nem enciklopédia, vitairat készült, amihez bátorság kell. A vitairat lenyomata a jegybank működésének, mutatja, hogy az MNB közössége hogyan gondolkodik, mernek összekötni eddig nem próbált területeket. Nem csupán könyv, értékválasztás, a fenntarthatóság az utóbbi, mottója és összefoglaló kifejezése a fenntarthatóság. A mű hiteles, mert a jegybank elindult azon az úton, amit az írások mutatnak, képviselnek.
Patai Mihály alelnök szerint a közgazdasági gondolkodásmódban mindig voltak fősodrok, ezek évtizedek múltán változnak. Egy korszak 2007-2008-ban zárult a jelzáloghitelezéssel és a válságot követően a bankok feltőkésítésével. A mai helyzetről azt látja, új logikát követel. A mostani helyzetnek az aktuális fősodrat előnye lehet, a szabályozás erre fog épülni.
A vitairat és a hozzá kapcsolódó tanulmányok letölthetőek a könyv weboldaláról: https://www.mnb.hu/web/ujfenntarthato
