Gazdaság
Várakozásokat meghaladóan nőtt a kiskereskedelmi forgalom
A tavalyi utolsó negyedévhez képest erősen megnövekedett fogyasztás jelentősen hozzájárulhatott a bruttó hazai termék első negyedévi növekedéséhez
A júliusig meghosszabbított árstopok hatása elsősorban a benzinkutak megugrott forgalmán érezhető – emelte ki kommentárjában az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A tárca közleménye szerint a háztartások többletbevételei érezhetően élénkítik, míg az orosz–ukrán háború egyelőre nem fogja vissza a kiskereskedelmi forgalmat. Hozzátették: részben az alacsony bázis miatt is, de legalább ennyire a üzemanyagárstop hatására a tavalyi szint másfélszeresét tankoltuk a hazai kutakon márciusban.
Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár a közlemény szerint kiemelte: A foglalkoztatottak száma tartósan a 4,7 milliós csúcs körül alakul, csaknem tíz éve töretlenül nőnek a reálkeresetek.
A háztartások a béremelések, a fiatalok adómentessége, a 13. havi nyugdíj visszaépítése és a családi adó-visszatérítés miatt is több pénzből gazdálkodhattak 2022 elején. Az első negyedévben 2021 azonos időszakához viszonyítva tíz százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, idén a vírusválság előtti esztendőkre jellemző, öt-hat százalékos ütemben erősödhet a fogyasztás – tette hozzá.
Az üzemanyagokra és egyes élelmiszertermékekre bevezetett árkorlátozások fellendíthették a határ menti forgalmat, ami kitarthat a következő hónapokban is – vélekedett Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. Közölte: tavaly 3,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, idén azonban két számjegyű, tíz százalék feletti növekedésre számítanak.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a márciusi kiskereskedelmi teljesítmény inkább kivételnek tekinthető, mint strukturális változásnak. A növekedés ilyen tempója fenntarthatatlan, ám az első negyedévben a fogyasztás megugrásán keresztül megemeli majd a GDP növekedését – jelezte.
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője közölte: a kiskereskedelmi forgalom volumenének bővülése visszaigazolja az inflációt meghaladó béremelkedést és a jövedelmi helyzet javulását. A fogyasztás így az első negyedévben jelentős mértékben húzhatta felfelé a gazdasági növekedést, ugyanakkor rontotta a folyó fizetési mérleg egyenlegét is – figyelmeztetett.
A kiskereskedelmi forgalom volumene a következő hónapokban is bővülhet, bár a növekedés vélhetően kisebb lesz – tette hozzá.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője úgy látja, hogy az első fél évben a GDP növekedését a belső fogyasztás fogja mozgatni, ami kihívások elé állítja a monetáris politikát a háború következtében a korábbiaknál még erősebben megemelkedett inflációs környezetben. Nyártól a fiskális expanzió kifutása és az idei, minden bizonnyal az elmúlt két évtized legmagasabb áremelkedése a fogyasztás lassulását váltja majd ki – tette hozzá.
Ellentétes folyamatok az euróövezetben
Az Eurostat jelentése szerint az előző havihoz képest márciusban az euróövezetben szezonális kiigazítással 0,4 százalékkal, az Európai Unióban pedig 0,2 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom – közölte az MTI. Az euróövezetben az elemzők korábban 0,1 százalékos havi csökkenést vártak. Magyarországon a kiskereskedelmi forgalom az előző havihoz képest a harmadik legnagyobb növekedést érte el az EU-ban, éves összevetésben pedig a negyedik legmagasabbat. Éves bázison az euróövezetben a várt 1,4 százalékos növekedés helyett márciusban 0,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, az EU-ban pedig 1,7 százalékos volt a növekedés.
(MT)
