Gazdaság

Itt a kormány hivatalos válasza a brüsszeli szankciós tervekre

Orbán Viktor csütörtök délután levelet küldött az Európai Bizottság elnökének, amelyben az Oroszország ellen tervezett hatodik szankciós csomag esetleges elfogadását történelmi kudarcnak nevezi. A magyar miniszterelnök szerint a tervezett csomag a legkiszolgáltatottabbak terheinek további növekedését eredményezné anélkül, hogy az EU érdemi erőfeszítéseket tenne a hatások enyhítésére.

Itt a kormány hivatalos válasza a brüsszeli szankciós tervekre
Orbán Viktor miniszterelnök
Fotó: Facebook/Orbán Viktor

„Sem Magyarország, sem az Európai Unió egésze nem áll készen arra, hogy elfogadja és végrehajtsa a Bizottság által javasolt intézkedéseket. Szankciókat akkor lehet elfogadni, ha valamennyi tagállamban valamennyi szükséges előfeltétel teljesül” – ez áll abban az angol nyelvű levélben, amelyet a magyar kormányfő ma küldött Ursula von der Leyen számára, válaszul arra a bejelentésre, amit az uniós vezető szerdán tett.

A levélből a Financial Times közölt részleteket. Az Európai Bizottság elnöke akkor közölte: az Európai Unió teljes behozatali tilalmat rendel el, maximum hat hónapon belül megszünteti a kőolajimportot Oroszországból. A tilalom érvényes minden orosz tengeri és csővezetéken szállított olajra, nyersolajra és a finomítottra is egyaránt.

Az Index birtokába jutott angol nyelvű levél szerint „a javasolt szankciók elfogadása az alternatív ellátási infrastruktúra nagymértékű fejlesztését és finomítói kapacitásaink teljes körű átszervezését igényli. Ezek az erőfeszítések időigényesek, és olyan redundáns beruházásokat tesznek szükségessé, melyek éppen emiatt piaci alapon nem finanszírozhatók. Az orosz fosszilis tüzelőanyagok leépítése nem megvalósítható az energetikai infrastruktúránkba történő erőteljes és gyors beruházások, valamint fokozott tempójú zöld átállás nélkül. A szankciók miatt azonban az ehhez szükséges nemzeti forrásokat redundáns fosszilis beruházásokra kellene átcsoportosítani, miközben az Európai Unió részéről számunkra csak papíron áll rendelkezésre megfelelő finanszírozás.”

Az Orbán Viktor által jegyzett levél kitér arra is, hogy jelenleg az energiaárak már 40 éves csúcson vannak, a szankciók az energiaárak további emelkedését és a legkiszolgáltatottabbak terheinek további növekedését eredményeznék anélkül, hogy az EU érdemi erőfeszítéseket tenne a hatások enyhítésére.

A magyar kormányfő úgy véli, az Oroszország ukrajnai agressziójára adott válaszlépéseket illetően az Európai Unió legfontosabb értéke eddig az unió egysége volt. Mint hangsúlyozzák, a 6. szankciócsomag aláássa ezt az egységet.

Hozzáteszi: a Bizottságnak nem szabad olyan helyzetet teremtenie, amelyben a szankciók Magyarországnak nagyobb kárt okoznak, mint Oroszországnak.

Ez történt korábban a szankció ügyében

Korábban a magyar kormány a tervezett hatodik szankciós csomag előkészületeikor mind Brüsszelben, mind az összes tárgyaláson jelezte, hogy a tervezet ilyen formában elfogadhatatlan a számára. 

„Nagyon messze” van attól, amit Magyarország el tudna fogadni – így jellemezte Brüsszel olajembargó-javaslatát Kovács Zoltán szerdán a BBC Hardtalk című műsorában. A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár elmondta, ez nem a politikai vagy bármilyen egyéb ízlés miatt van így, hanem egyszerűen azért, mert nem állnak rendelkezésre helyettesítő források. 

Magyarország nyersolajellátása 65 százalékban, földgázellátása 84 százalékban az Oroszországból érkező importtól függ – húzta alá a műsorban.

Mint folytatta, a fizikai realitás az, hogy Magyarország tengerpartok nélküli ország, és egyszerűen nem lehet másképp olajat behozni az országba, mint vezetékeken keresztül. „3-4 év a legrövidebb időszak, amely szükséges a változáshoz. Nem beszélve arról a félmilliárd euróról, amely ahhoz kell, hogy a magyar olajipar alkalmazkodjon az új realitáshoz” – mutatott rá az államtitkár. 

2023 pedig nem 3, vagy 4 év, amiről az államtitkár beszélt.

Az először a Reuters által megszellőztetett évszám az, ameddig felmentést kaphat Magyarország és Szlovákia az olajembargó alól. Az „ultimátum” alapja, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének szerda reggeli bejelentése alapján az Európai Unió teljes behozatali tilalmat rendel el, maximum hat hónapon belül megszünteti a kőolajimportot Oroszországból. A tilalom érvényes minden orosz tengeri és csővezetéken szállított olajra, nyersolajra és a finomítottra is egyaránt.

Máshogy nem megy, kell pár év

Hernádi Zsolt is osztja Kovács Zoltán becslését. A Mol-vezér egy lapinterjúban beszélt arról, hogy a vállalat ugyan nyolc év alatt a Mol 170 millió dollárt költött arra, hogy „30 százalék körül tudjunk finomítani tenger felől érkező alternatív olajat”, de szerinte a száz százalék eléréséhez három-négy újabb év és nagyjából 550 millió dollár biztosan kell. 

Hernádi csak úgy tudja elképzelni az embargót, hogy „ha átmeneti időszakot kapna több, tengertől elzárt ország, így mi is. Ennek legrövidebb ideje három év. Enélkül már rövid távon termékhiánnyal, gazdasági károkkal és nagyobb inflációval kell számolni. Ebben az esetben a szankció terheit aránytalanul Magyarország, Szlovákia, Csehország és Szerbia fizetné meg."

Kivitelezhető hamarabb is

Picit optimistább a határidők tekintetében Holoda Attila. A lapnak az energetikai szakértő arról beszélt, „ha a Mol akarja, akkor ez gyorsabban is megvalósítható, mint 2023 vége. Szerintem megoldható, akár keverési technológiát is lehetne módosítani. Tehát azt a minőséget ki lehet keverni." Úgy látja, hogy egy ilyen embargó hatására előbb-utóbb rá lesz kényszerítve a vállalat, de a Hernádi Zsolt által nyilatkozott több mint 500 millió dolláros átállási költséggel egyetért.

Haladékot kapni kivételes lehetőség – erről már Kaderják Péter egyetemi oktató és a BME zéró karbon központ vezetője beszélt lapunknak. Felhívta a figyelmet, hogy eddig is fordult már olyan elő, hogy nem orosz kőolajat kellett feldolgozni a vállalatnak. Az egyik legfontosabb érv az olajembargóra az, hogy az orosz–ukrán háború végre véget érjen, és az a kőolajembargó az egyik leghatásosabb eszköz, hogy kikényszerítse a háború végét Oroszországtól. A 2023-as céldátummal kapcsolatban aláhúzta: a Molban megvan ez a képesség arra, hogy végre tudja hajtani ezt a feladatot.

Felelőtlenség lenne

Egyenesen felelőtlenségnek nevezte a brüsszeli csomag megszavazását a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter a közösségi oldalára feltöltött videóban úgy fogalmazott, „Magyarország csak Oroszországból tud jelenleg a gazdaság működtetéséhez szükséges kőolajat vásárolni. Szerinte ezt vezetéken tudjuk megtenni, és „Magyarországon technológiai szempontból orosz kőolaj feldolgozására van lehetőség. „Ezért tehát ebben a formában ez a brüsszeli szankciós csomag felelősen nem támogatható, ezt felelősen megszavazni nem tudjuk" – szögezte le a politikus.

Kovács Zoltán a külügyminiszter válaszát azzal finomította a CNN-en, hogy Magyarország csak abban az esetben tudja elfogadni a legújabb oroszellenes büntetőintézkedéseket, ha garanciákat kap arra vonatkozóan, hogy azok nem veszélyeztetik az ország energiabiztonságát.

Londoni elemzők előrejelzése szerint 20 százalékkal zuhanhat az idén Oroszország nyersolajexportja, ha az Európai Unió elfogadja az orosz olajimport fokozatos betiltására kidolgozott tervet, a rendkívül magas földgázárak azonban így is komoly mértékben javítják az orosz fizetési egyensúlyt.

Az Európai Bizottság újabb energiabeszerzést érintő embargós javaslata a magyar emberek életfenntartását meggondolatlanul, pusztító erővel befolyásolja. Figyelmünket ráirányítja arra, hogy az uniós intézményrendszer kaotikus állapotban van. Az Európai Bizottság eltért attól, hogy a tagországok vezetői 2022. március 11-én Versailles-ban megállapodtak, az energiahordozók esetleges szankciórendszerét a szövetséges államok sajátos körülményeire formálják - hangsúlyozta közleményében a CÖF-CÖKA vezetősége.

Sajnálatos módon feltételezhetjük, hogy az Európai Parlament ultraliberális többsége már a föderális rendszerű uniós megoldásokat erőlteti a szövetséges nemzetállamokra. Ezért kérdés, hogy az EU polgárainak sorsát érintő ezen intézkedések legitimek vagy sem?

Szellemi honvédőink értetlenül állnak az Európai Parlament már-már puccsszerű hatalmi törekvései előtt.

Az Európai Bizottság meggondolatlan, a tagországokkal előre nem egyeztetett legújabb embargós bejelentése megjeleníti az Unióban észlelhető demokráciadeficitet, a közösség polgárainak elszigetelését, véleményének semmibevételét.

A CÖF-CÖKA a magyar lakosság döntő többségével együtt teljes mellszélességgel támogatja Orbán Viktor Ursula von der Leyen-nek írt levelében foglaltakat, vagyis először mérjünk és csak utána szabjunk.

Kapcsolódó írásaink