Vissza kell térni a versenyképességi programhoz

A magyar kormány következetesen, tehát mind az előző évtizedben, mind a külső pénzügyi sokkok alatt az állami és magánerős beruházások növelését szorgalmazta, és a 27,1 százalékos GDP-arányos mértékkel Észtország után a másodikak vagyunk az Európai Unióban. Sőt, több mint öt százalékkal meghaladjuk a V4-országok átlagát is. „Képesek vagyunk a növekedési erőfölényünket aktív beruházási politikával alátámasztani” – hangsúlyozta a közgazdászprofesszor.

Mint kiderült: válságban béreket emelni, munkahelyeket megtartani a legcélravezetőbben a beruházások fokozásán keresztül lehet. A magyar kormány ezt a keynesi receptet követte, és 2021-ben az Európai Unió második GDP-teljesítményét érte el, amelynek az alapja, hogy az állam az Európai Uniótól át nem utalt források helyébe saját nemzeti pénzeszközöket rendelt, folyósította az ágazati bértámogatásokat és folyamatosan emelte a béreket – magyarázta.

Lentner Csaba elmondása szerint a magas beruházási ráta mindenképpen fenntartandó, ám az előttünk álló időszakban korrekciókra lesz szükség. A brüsszeli bürokraták és a mögöttük álló pénzügyi spekulánsok eléggé „megsértődtek” a polgári erők negyedik kétharmados győzelmétől, így ennek tudható be a kötelezettségszegési eljárás belebegtetése, amivel meg akarják törni a magyar reálgazdaság további teljesítményfokozódását. Nem elég ez az ártó szándékuk, még a forint elleni spekulációs műveletek is sújtanak bennünket, amivel mind a külkereskedelmi árubehozatal, így az energiahordozók árai és az államadósság-finanszírozás kamatterhei is jelentősen emelkednek – hangsúlyozta a professzor, majd hozzátette: ráadásul az Oroszországgal szemben elvárt gazdasági embargóval a magyar export is mérséklődhet, ami a GDP-re negatívan hathat, de nekünk nemzeti érdekünk, hogy Oroszországgal fenntartsuk a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat.

Lentner Csaba szót ejtett arról, miszerint az egyre fokozódó, külső negatív hatások indokolttá teszik, hogy a beruházási aktivitás átmenetileg, ha szerény módon is, de mérséklődjön. Jóllehet, nem is tehetünk mást, hiszen az európai uniós forrásokat már jó pár éve blokkolják Brüsszelből, de a nemzeti forrásokból történő kiegészítő helytállás, mint az látszik a 27,1 százalékos beruházási aktivitási rátából, a magyar gazdaságpolitika teljesítményorientáltságát és eltökéltségét mutatja. Ám szerinte az egyre súlyosabb külső sokkok némi korrekciót indokolnak.

Szükség lesz tehát bizonyos beruházások időleges elhalasztására, szükség lesz a megvalósuló beruházások körében a valóban versenyképességi pozíciók javítását célzók előnyben részesítésére. Olyanokra, amelyek a zöldgazdaság, a körforgásos gazdaság irányába mutatnak, és az energiatakarékos termelést részesítik előnyben. És legfőképpen a hazai kis- és középvállalatok körében a mérethatékonyságot javító fúziókat és általuk a nagyobb és gazdaságosabban üzemeltethető beruházási kapacitások kiépítését szolgálják.

Kifejtette, akkor lesz fenntartható a dinamikus beruházási aktivitás, ha újabb adóreformok valósulnak meg, tovább csökken a személyi jövedelemadó és a társasági nyereségadó, amely mind a lakosságnál, mind a vállalatoknál megtermelt jövedelmek emelkedő részét hagyja meg a jövedelmet megtermelőknél. A fizetőképes kereslet ez úton történő további emelése pedig jó alapot ad a költségvetésnek arra, hogy az elmúlt tizenkét évben bevált forgalmi adókon a növekvő fogyasztási fázisban tegyen szert az állam működéséhez szükséges forrásokra. Vissza kell térni a Magyar Nemzeti Bank 2017–2018-ban elindított versenyképességi programjának alapjaihoz, a nyugat-európai országokhoz történő intenzív felzárkózási pályához – nyomatékosította a közgazdászprofesszor.

Lentner Csaba elmondta, hogy a 21. század harmadik évtizedében, bár a járvány és a háború hatására kedvezőtlenül indult, kétségtelenül nagyobb kockázatokat, de nagyobb lehetőségeket is lát, amennyiben a 2010-ben megkezdett gazdaságpolitika következetesen a minőségi-hatékonysági szempontokat érvényesítő irányba terelődik. A versenyképességi reformjainkkal az elkövetkező évek fenntartható beruházási aktivitását, és általa a növekedés új, minőségi alapjait teremthetjük meg.