Gazdaság

Az ingatlanbefektetések szerepe tovább erősödhet

Az apartmanpiacot elsődlegesen az otthonteremtési lakásvásárlások hajtották tavaly

A hazai ingatlanpiacon az idei első negyedéves tranzakciós adatok alapján újra erőre kaptak a befektetési céllal vásárlók, akik minden hónapban a vevők több mint negyven százalékát tették ki, de januárban 54 százalékkal abszolút többségben voltak a budapesti ingatlanpiacon – közölte a Duna House pénteki sajtóközleményében.

Az ingatlanbefektetések szerepe tovább erősödhet
A belvárosi kerületek újra a legkedveltebb célpontokká váltak
Fotó: MH/Purger Tamás

A fővárosi ingatlanbefektetők átlagosan ötvenmillió forintnál drágább, jellemzően 50–60 négyzetméter közötti lakásokat vásároltak. Mint kiderült, az elmúlt három év budapesti adatai alapján az ingatlanpiac legutóbbi csúcsidőszakában, 2019-ben voltak a legnagyobb súllyal jelen a piacon a befektetési céllal vásárlók.

Az arányuk 2020-ban tíz százalékponttal, harminc százalékra esett vissza, a vélemény szerint a koronavírus okozta változások miatt. Ebben az időszakban a külföldi befektetők is jóval elmaradtak a sokéves átlagtól. Továbbá a 2021-es ingatlanpiaci visszarendeződés elsődlegesen az otthonteremtési lakásvásárlásokat hajtotta, így a fővárosi befektetők aránya csak tavaly év vége óta indult növekedésnek. Idén januárban arányuk elérte a 2019. januári 54 százalékos csúcsot.

Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője a közleményben elmondta: a mostani gazdasági helyzetben sokan keresik a biztosabb eszközök nyújtotta lehetőségeket. A belvárosi kerületek újra a legkedveltebb befektetői célpontokká váltak: az V., VI. és VII. kerületet együttesen a fővárosi érdeklődők közel fele jelölte meg vásárlása lehetséges területeként – magyarázta.

A közleményben továbbá kifejtették, hogy a vidéki ingatlanpiaci befektetők súlya nem jelentős, átlagosan 20–30 százalék közötti, de a koronavírusos időszakban is stabil maradt.

Jelenlétük 2021-ben folyamatos növekedés mellett többször átlépte a harmincszázalékos arányt, és ez a szint stabilizálódott az idei első negyedévben.

A vidéki befektetők számára kisebb a piacra lépési küszöb, átlagosan 26–30 millió forint között vásárolnak ingatlanokat, ezért a pénzért a fővárosinál nagyobb alapterületű, 60–70 négyzetméteres ingatlanokba fektethetnek be.

Irányváltás a lakáspiacon

A számtalan tényező mellett a kamatszintek alapvetően befolyásolják a lakáspiac helyzetét, a kínálatot, a keresletet és ezeken keresztül a forgalmat. Mindez annak fényében érthető, hogy a KSH adatai szerint 2021 első félévében a lakásvásárlások több mint felét valamilyen kölcsön felvételével oldották meg a vásárlók – derült ki az Ingatlan.com és a cégcsoporthoz tartozó Money.hu közös elemzéséből, amely bemutatja, hogyan alakult a fővárosi lakáseladási kedv a kamatváltozások fényében. Kifejtették: a felgyorsuló infláció miatt a kamatok a múlt év közepe óta kezdtek emelkedni, ezt a februárban kezdődött orosz–ukrán háború miatti bizonytalanság még inkább felerősített, ami új helyzetet eredményez a piacon. „Ha egy vevő a magasabb kamatszintek miatt nem jut hitelhez, és nem költözik tovább, akkor a saját lakása sem kerül be a kínálatba.

Ez az összefüggés olyan erős, hogy a bankközi kamatlábak változása Budapesten például – ahol magasak az ingatlanárak – több mint ötven százalékban magyarázza az eladási kedv változását” – mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: ez azért is szoros kapcsolatnak tekinthető, mert a lakáspiacra a kamatszinteken kívül sok egyéb tényező is hatást gyakorol. A piaci átlag hitelkamatok a 2021. márciusi 3,73 százalékról idén márciusra hat százalék közelébe emelkedtek, és további hiteldrágulás várható.
(JA)

Kapcsolódó írásaink