Gazdaság

Jól indult az év a munkaerőpiacon

Hétindító. Az orosz–ukrán háború elhúzódása tartósan magas energiaárakat eredményezhet, illetve a belengetett energiaszankciók is ebbe az irányba hatnak

A jegybank a keddi ülésén száz bázisponttal, 5,4 százalékra emeli az alapkamatot. Az év elején kedvező képet festett a hazai munkaerőpiac. A foglalkoztatás tovább emelkedett, már érdemben meghaladta a koronavírus-járvány előtti szintjét.

Jól indult az év a munkaerőpiacon
A foglalkoztatás tovább nőhet, a munkanélküliség pedig csökkenhet
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A KSH holnap publikálja a februári kereseti adatokat. A januári adatok itt 13,7 százalékos növekedést mutattak, amelyet elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum 20–20 százalékos emelése befolyásolt, de szerepet játszott benne az egyre több ágazatban megjelenő munkaerőhiány is, valamint a költségvetési szférában az egyes területeket (igazságszolgáltatás, egészségügy) érintő bérrendezések. A februári adat várhatóan csak minimális eltérést mutat majd a januárihoz képest, tekintve, hogy a legtöbb vállalat év elején hajtja végre bérfejlesztéseit – mondta lapunknak Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának elemzője. Hozzátette, ez azt jelenti, hogy az emelkedő árak ellenére az átlagos keresetek reálértéken is nőni tudnak még. Fontos azonban, hogy ne csak az átlagkereset növekedjen az infláció felett, hanem minden ágazatban – és elsősorban az alacsonyabb keresetűek körében – a pénzromlást meghaladó bérfejlesztés valósuljon meg.

Kedden emellett összeül az MNB Monetáris Tanácsa is. Ugyan a márciusi infláció a várakozásoknál kisebb gyorsulást mutatott, azonban ezzel együtt is a jegybank még nem lélegezhet fel, az inflációs pályát továbbra is jelentős felfelé mutató kockázatok övezik – hívta fel a figyelmet Molnár Dániel. Az orosz–ukrán háború elhúzódása tartósan magas energiaárakat eredményezhet, illetve a belengetett energiaszankciók is ebbe az irányba hatnak. Emiatt arra számítunk, hogy a jegybank a keddi ülésén 100 bázisponttal, 5,4 százalékra emeli az alapkamatot, és ennek megfelelően a kamatfolyosót is felfelé tolja. Ez a lépés elég erős üzenetet közvetítene a piacok számára, hogy a jegybank továbbra is mindent megtesz az infláció leszorítása érdekében. Ennél kisebb szigorítást a piacok negatívan ítélnének meg, amely a forint gyengüléséhez vezetne, míg nagyobb kamatemelés egyelőre nem indokolt. Csütörtökön dönt ezt követően a jegybank az egyhetes betéti kamatról. Itt 30 bázispontos emelésre számítunk, 6,45 százalékra, tekintve hogy a Monetáris Tanács korábban deklarálta azon célját, hogy az alapkamat fokozatosan felzárkózzon az egyhetes betéti rátához – mondta az elemző.

Csütörtökön közlik a márciusi foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat. Az év elején kedvező képet festett a hazai munkaerőpiac. A foglalkoztatás tovább emelkedett, már érdemben meghaladta a koronavírus-járvány előtti szintjét, és a növekedés teljes egészében a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók körében valósult meg, míg a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma mérséklődött. A márciusi adatokban nem számítunk érdemi változásra, ugyan az orosz–ukrán háború és az energiaársokk kockázatot jelent a növekedési kilátásokra, ez a munkaerőpiaci adatokra várhatóan csak késleltetve, illetve kismértékben hat majd, tekintve, hogy az ágazatok egy része munkaerőhiánnyal küzd. Ennek megfelelően a foglalkoztatás kismértékben tovább nőhetett márciusban, a munkanélküliség pedig csökkenhetett – tette hozzá Molnár Dániel.

Az Eurostat adatközlései közül a mai építőipari adatokat kell kiemelni. Januárban az építőipar az EU-ban éves alapon 4,8, míg havi alapon 3,9 százalékkal bővült. A februári adatok is még növekedést mutathattak, ugyanakkor előre tekintve az ágazatnak jelentős nehéz­ségekkel kell szembenéznie. Az orosz–ukrán konfliktus miatt is az építőipari árak mindenhol emelkednek, emellett a bizonytalanság sem kedvez a beruházásoknak.

Kapcsolódó írásaink

Küzdelem az államadóssággal

ĀHétindító. Az ukrajnai háború a februári ipari adatokra még nem gyakorolhatott érdemi hatást, az eurózónában stagnált, míg az EU-ban 0,4 százalékkal növekedett a termelés