Uniós középmezőnyben a hazai infláció

A 8,6 százalékos magyar inflációs mutató az Eurostat adatai alapján az uniós középmezőnyben helyezkedik el – írta Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook-oldalára felkerült bejegyzésében pénteken. A posztban szereplő táblázatból az olvasható ki, hogy az Európai Unió­ban az infláció márciusban átlagosan 7,8 százalékot tett ki. 

A pénzromlás mértéke a közép-kelet-európai térségben jóval magasabb az átlagnál, például Romániában és Szlovákiában 9,6 százalék, Lengyelországban 10,2 százalék, Csehországban 11,9 százalék – hívta fel a figyelmet a pénzügyminiszter. Varga Mihály úgy fogalmazott: az elszálló energiaárak miatt egész Európában magas az infláció. A kormány érdemi lépéseket tett a hatások mérséklésére, amelyek több százalékponttal tompítják az inflációt.

Tekintettel arra, hogy a globális inflációs nyomás rövid távon aligha fog enyhülni, arra lehet számítani, hogy egyre több országban kerül sor valamilyen típusú központi árintézkedés bevezetésére, meghatározott időre és termékekre vonatkozóan, ahogyan erre a második világháború alatt és azt követően már volt példa – írta tegnap a Portfolio.hu. Török Zoltán, a Rafiffeisen Bank vezető elemzője a lapban közölt cikkben azt írja, az sem valószínű, hogy Magyarországon egyhamar kivezetésre kerülnének az árstopok.

Azt azonban érdemes figyelembe venni, hogy az árkontroll fenntartásának a költségeit végső soron a jövedelemtulajdonosok (vállalatok és háztartások) viselik. Ahhoz, hogy ezeket a költségeket mérsékelni lehessen, érdemes lehet növelni ezen intézkedések hatékonyságát. Ilyen megoldás lehet – ha mód van rá – a célzottság irányába történő elmozdulás.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt megelőzőleg a csütörtöki kormányinfón beszámolt arról,  hogy az infláció megugrása miatt módosítani kell a 2022-es büdzsén, akár bármely más országban, de a részletekről konkrét döntés nincs. Közlése szerint a cél az, hogy továbbra is a parlament tavaszi ülésszakán szavazzák meg a költségvetést, ha ez a kormányalakulás éveiben nehézségekbe is ütközik.

Az árstopokkal kapcsolatos döntések meghozatala előtt  értékelik majd, azok milyen hatással vannak a szektor bevételeire, nyereségére, a nemzetgazdaságra. A döntésnek összetett közgazdasági számítások képezik majd az alapját. Az élelmiszerárstopról pedig már a jövő héten tárgyalnak. Hozzátette: a jelenleg 8,6 százalékos infláció 13 százalék lenne az árstopok nélkül.

Kiemelte: fontos, hogy a kormány intézkedéseivel – amennyire lehet – mérsékelje az inflációt a világban megindult inflációs spirál mellett. Az MNB szerint augusztus–szeptemberben kezdődhet meg az infláció csökkenése – mondta.

A tárcavezető közölte: az EU-tag-államok fejlettségi rangsorában Magyarország hét országot előz meg. A beruházási rátát sikerült fenntartani, ennek alakulása a 2. legjobb Európában, a járvány előtti időszaknál is kevesebb az álláskereső, és csaknem 4,7 millió a foglalkoztatottak száma - sorolta.

A rezsicsökkentésről szólva a Miniszterelnökséget vezető miniszter megemlítette, nehezen becsülhető, hogy meddig maradnak a jelenlegi piaci árak, ám a kormányzatnak van terve a finanszírozáshoz szükséges források előteremtésére.

Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának elemzője lapunknak úgy kommentálta, a rezsicsökkentés számszerű hatását nehéz kimutatni, tekintve hogy nem tudunk egy alternatív pályát meghatározni, amihez a jelenlegi folyamatokat hasonlíthatnánk. Ugyanakkor az látható, hogy amíg a háztartási energia ára márciusban éves alapon csupán 1,6 százalékkal nőtt (a rezsicsökkentés által nem érintett tüzelőanyagok áremelkedése miatt), addig ez a termékkör Hollandiában 157,4 százalékkal drágult, de az áremelkedés mértéke Spanyolországban, Belgiumban és Olaszországban is meghaladta a hetven százalékot, és az unió átlagában is több mint egyharados, 36,7 százalékos áremelkedést regisztráltak.