Gazdaság
Több mint ötezer munkahelyet teremt a kapacitásbővítő támogatás
A kormány a vissza nem térítendő támogatással, megemelt forráskerettel a munkavállalói létszám növelése érdekében vállalja át a költségek egy részét
A kormány a vissza nem térítendő támogatással a munkavállalói létszám növelése érdekében vállalja át a kapacitásbővítés költségeinek egy részét. A programban Budapest és Pest megye kivételével minden régióból és megyéből pályázhattak a kis- és középvállalkozások – derült ki a tárca közleményéből. A támogatás feltételeként vállalniuk kell, hogy legalább három, de legfeljebb huszonöt fővel, nettó létszámnövekedést eredményező módon bővítik foglalkoztatottaik számát. Az egy főre jutó támogatás maximális mértéke új munkavállalónként négymillió forint – részletezték. Hozzátették: a program egy felvett dolgozó bérköltségét nyolc hónapig fedezi legfeljebb havi bruttó 309 ezer forint és a kapcsolódó szociális hozzájárulási adó finanszírozásával.
A bérköltség további harminc százalékának megfelelő összeg akár eszközök vagy immateriális javak beszerzésére is felhasználható átalány formájában, egyszerűsített elszámolással – tájékoztattak. Kifejtették: az igénylőknek vállalniuk kell, hogy a támogatott hónapokon túl újabb nyolc hónapig továbbfoglalkoztatják az érintett dolgozókat. A program így tizenhat hónapig garantálja a biztos munkahelyet és keresetet a munkába állók számára – mutattak rá. A továbbfoglalkoztatási időszakban sem a munkavállaló munkaideje, sem a bruttó munkabére nem csökkenthető – tették hozzá.
Bodó Sándor elmondta: „A hazai munkavállalók kétharmadának megélhetést biztosító kis- és középvállalkozások nélkül nem érhető el változatlan célunk, a teljes foglalkoztatás. Ma mintegy 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon, többen, mint a rendszerváltás óta bármikor. A járványhelyzet okozta átmeneti visszaesés után egyre több ágazatban ismét jellemző munkaerőhiány az álláskeresők bevonásával mérsékelhető. A kapacitásbővítő támogatás a keleti országrészben a legnépszerűbb, száznál több projekt helyszíne Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye is. A legnagyobb sikerrel az építő- és feldolgozóiparban, a raktározásban, áruszállításban működő és a könyvvizsgálattal foglalkozó cégek pályáztak.”
