Gazdaság

A vízválságról és a fenntarthatóságról beszélt Áder János

Magyarország jó példa arra, hogyan lehet úgy növelni a nemzeti vagyont, hogy közben javul az energiahatékonyság, és csökken a káros anyagok kibocsátása

A vízválságtól a fenntartható fejlődésig címmel tartott előadást Áder János köztársasági elnök a révkomáromi Selye János Gimnázium százhúsz diákjának pénteken, a Föld napján az intézmény fenntarthatósági témahetének programsorozatában. A köztársasági elnök vállalta a program fővédnökségét, a rendezvénysorozatot a Kék Bolygó Alapítványon keresztül támogatja.

A vízválságról és a fenntarthatóságról beszélt Áder János
A világon négymilliárd embert fenyeget harminc éven belül a vízhiány
Fotó: MH/Purger Tamás

Áder János elmondta: tavaly 1630 iskolában rendeztek hasonló fenntarthatósági témaheteket, összesen négyszázezer tanuló részvételével. A köztársasági elnök nemzetközi példák mellett kiemelte, hogy Magyarországon az egymilliós lakosú Homokhátságot fenyegeti az elsivatagosodás veszélye. A terület vízgazdálkodásának javítására kétszázmil­liárd forintos program indult, amely 2030-ra fejeződik be, de eredményei már 2025-ben is megjelennek – közölte.

A kiszámíthatatlan időjárási jelenségek miatt hirtelen megjelenő, nagy mennyiségű vízre a Tiszát hozta fel példának. Elmondta: mivel évről évre új rekordok dőlnek meg, és a gátakat nem lehet a végtelenségig magasítani, így tíz szükségtározóval csökkentik a villámárvizek jelentette veszélyt.

Magyarországra a Tisza Ukrajnából és Romániából nagyon nagy mennyiségű műanyag hulladékot hoz, a szennyezés felszámolása érdekében kétmilliárd forintos beruházással Vásárosnaményban egy öbölbe terelik a vízen úszó szemetet, majd begyűjtő gépsorokkal dolgozzák fel – mondta Áder János.

Az előadáson bemutatott grafikon szerint az elmúlt száz évben megnégyszereződött az emberiség létszáma, de a népesség növekedéséhez képest a vízfogyasztás kétszeres, az energiafogyasztás háromszoros ütemben emelkedett.

Ma két és fél milliárd ember, 2050-re négymilliárd ember él majd vízhiányos területen – hívta fel a figyelmet a köztársasági elnök. Figyelmeztetett: előbb-utóbb a világ egy részén választani kell, mire jut víz, és ennek súlyos társadalmi következményei lesznek.

A diákok kérdésére elképzelhetetlennek nevezte, hogy egyszerre lehessen kivezetni a fosszilis energiahordozókat és az atomenergiát. Úgy vélte, ha megépül Paks két új blokkja, valamint a meglévő blokkok is termelnek, és belép 12 ezer megawattnyi napelemes kapacitás, akkor a Magyarországon megtermelt áram 90 százaléka karbonsemleges lesz.

A világon 21 olyan ország van, ahol úgy nőtt a nemzeti össztermék, hogy közben csökkent a szén-dioxid-kibocsátás – mondta. Magyarország egy jó példa arra, hogyan lehet úgy növelni a nemzeti vagyont, hogy közben javul az energiahatékonyág, és csökken a káros anyagok kibocsátása – emelte ki.

Kapcsolódó írásaink