A Roszatom és a nyugati beszállítók is kiállnak a Paks II. projekt mellett

Magyarország nem támogatja a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra. Európában már így is az egekben vannak az energiaárak. Szakértői számítások szerint megnégyszereződnének a családok rezsiköltségei, ha a Paksi Atomerőmű által termelt árammennyiséget a szabadpiacról kellene beszerezni. Ha nem lenne atomerőművünk, éves szinten 264 ezer forinttal nőne a családok villanyszámlája – írta szakmai és valós tényeken alapuló teljes írásbeli válaszában Süli János, majd hozzátette: ez azt is jelenti, ha nem épülne meg a két új paksi blokk, akkor még több gázt kellene vásárolni, még drágábban.

A miniszter továbbá fontosnak tartotta kiemelni, hogy a nukleáris ágazat az egyik legnemzetközibb iparág. Az atomenergia békés célú felhasználását jól szabályozott, nemzetközi keretrendszerben az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) felügyeli, de meg kell felelni az Európai Unió előírásainak, a nemzetközi egyezményeknek, az OECD NEA ajánlásainak, valamint a nemzetközi színtéren elfogadott (például WANO) jó gyakorlatoknak is – magyarázta.

Kifejtette: a Roszatom egyértelművé tette, hogy az orosz–magyar kormányközi hitelmegállapodás alapján teljes terjedelemben teljesíti a szerződéses kötelezettségeit, beleértve a projekt finanszírozásának biztosítását is. Azt is megerősítették, hogy az elvégzett munkáért a kifizetés az Oroszországi Föderáció területén történik meg a hitel terhére, ezért a pénzügyi szankciók jelentette korlátozások nem hatnak erre a rendszerre.

Süli János felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország azt az ambiciózus célt tűzte ki, hogy 2030-ra a hazai villamosenergia-termelés kilencven százaléka karbonsemlegessé váljon. Hazánk ezt csak úgy tudja elérni, ha egyaránt támaszkodik az atomenergiára és a megújuló energiaforrásokra.