Gazdaság

Nemzetgazdasági érdek az Oroszországgal fenntartott gazdasági kapcsolat

Minden körülmény arra utal, hogy irreális lenne Oroszországot az energiapiacról kizárni, ez nem is lenne észszerű lépés, hiszen az Ural olcsóbb, mint a Brent

A norvég Brent és az orosz Ural közötti 35 dolláros árelőny az utóbbi javára rávilágít, hogy a földrajzilag is közelebb lévő orosz partnereinkkel botorság lenne felrúgni a gazdasági kapcsola­tain­kat, rá­adásul az olajszállítás infrastrukturális kiépítettsége is a szállítások fenntartását indokolja – mondta lapunk megkeresésére Lentner Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közgazdász professzora.

Nemzetgazdasági érdek az Oroszországgal fenntartott gazdasági kapcsolat
A magyar háztartásokat védi az üzemanyagárstop
Fotó: MH

„Túl messze lenne a kelet-közép-európai térségnek, beleértve Németországot és Ausztriát is az Északi-tenger térségéből szállítani. Ráadásul felmerül egy nagyon praktikus kérdés: mivel is szállítanánk? Való igaz, hogy a 2013-tól a magyarországi háztartásoknak kedvezményt biztosító, hatályos hatósági árszabályozás még egy olcsó olaj- és gázbeszerzési környezetben született meg” – reflektált a professzor a hírre, miszerint április derekára tovább szélesedett a Brent és az Ural típusú olaj közötti árrés, ez pedig még a korábbinál is kedvezőbb környezetet jelent a Mol finomítói számára, amelyek többségében az olcsóbb orosz típusú olajat hasznosítják.

Kiemelte: a jó tíz év alatt azonban sok minden megváltozott. Az orosz–ukrán háború, de főleg az oroszokkal szemben erőltetett európai uniós embargó az egekbe nyomta az olajárakat. „Nekünk, magyaroknak pedig az az érdekünk, hogy a háztartásokat mentesítsük a világpiacon megugró üzemanyag-beszerzési árak hatásaitól. Társadalmi-gazdasági érdek, hogy a korábbihoz képest továbbra is olcsóbban jussunk hozzá az szénhidrogén-származékokhoz. A magyar háztartásokat nem áldozhatjuk be a brüsszeli érdekeknek. Nekünk továbbra is olcsóbb energiára van szükségünk, olyanra, amelyet a mi jövedelmi szintünkön meg tudunk fizetni, olyanra, amely a magyar ipar jelenlegi termelékenységi szintjén is lehetővé teszi a rentábilis termelést” – magyarázta.

Elmondása szerint ebben a lassan már a fegyveres konfliktusból gazdasági konfliktussá terebélyesedő vitában a magyar érdekek markánsan amellett szólnak, hogy továbbra is olcsón és biztonságosan szerezzük be az energiát. Hozzátette: mindemellett az orosz olaj kedvezőbb árfekvése a nemzetközi piacon is rádöbbentette a szereplőket, hogy alacsonyabbra kell kalkulálniuk az olaj árát.

Ennek tudható be, hogy a héten a Brent nyersolaj ára száz dollár alá esett. Tehát az északi-tengeri és amerikai kitermelők nem nyerészkedhetnek korlátlanul azon, hogy az orosz olajat kiiktatják a nemzetközi piacról, ugyanis az európai és távol-keleti vásárlók gazdasági érdekei felülírják a nyugati világ pillanatnyi politikai érdekeit – tette hozzá Lentner Csaba.

Lentner Csaba: Az oroszokkal szemben erőltetett uniós embargó az egekbe nyomta az olajárakat
Lentner Csaba: Az oroszokkal szemben erőltetett uniós embargó az egekbe nyomta az olajárakat
Fotó: MH/Purger Tamás

Lapunknak arról is beszélt, egyre nyilvánvalóbb, hogy az orosz olajnak az európai térségen kívül is lenne piaca. A Távol-Keleten Kínai és India, de Pakisztán is tárt karokkal fogadná az európai piacokról elutasított olajszállítmányokat, és még a szállítási költségeken is tudnának spórolni, hiszen az Afrikából származó készleteik helyébe az Urálon túli területekről és Bakuból jobban, gazdaságosabban tudnának olajat beszerezni.

A közgazdász professzor úgy vélekedett: minden körülmény arra utal, hogy irreális lenne Oroszországot az energiapiacról kizárni, és nem is lenne észszerű lépés.

Kapcsolódó írásaink

A sikernek folytatódnia kell

ĀAhhoz, hogy Magyarország a gazdasági növekedési pályára vissza tudjon térni, előbb a költségvetési egyensúlyt és a forint vásárlóértékét kell a normál mederbe visszaterelni