Gazdaság
Példátlan növekedés a magyar építőiparban
Az otthonteremtési és -felújítási támogatások, az ötszázalékos újlakás-áfa, valamint az illetékmentesség is tovább fűthetik az ingatlanpiacot és az építőipari konjunktúrát idén

A januári átmeneti megtorpanás után februárban kilőtt a hazai építőipar, továbbra is erős a lendület az iparágban, annak ellenére, hogy a drágulás is igen erőteljes – állapította meg Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője a lapunknak tegnap küldött kommentárjában.
Az elemző szerint az építőipar legnagyobb kihívása az elszabaduló alapanyag-ellátási és áremelkedési problémákkal való szembenézés lesz, ami láthatóan tovább gyorsul, főként az energiaválság és az ukrán háború következményeként, miközben a kereslet továbbra is kiugróan erős az iparágban. Közölte: várakozásuk szerint idén tizenkét százalékot némileg meghaladó lehet az iparág növekedése, de a háború, az alapanyag-ellátás akadályai és a munkaerőhiány miatt jelentős a bizonytalanság.
A jelenlegi erős keresletben szerepük van az államilag támogatott otthonteremtési és -felújítási támogatásoknak is, és a szerződésállományok is rekordmagas szintet mutatnak – mutatott rá. A hárommillió forintos felújítástámogatási program, a visszavezetett ötszázalékos újlakás-áfa, a csok támogatások, valamint az illetékmentesség is tovább fűtheti az ingatlanpiacot és az építőipari konjunktúrát idén, mivel a szoros támogatási határidők és a bizonytalanságok miatt minden szereplő a minél gyorsabb kivitelezésben érdekelt – részletezte.
Az évkezdet alapján erős éve lehet a hazai építőiparnak, az alapanyaghiány és a beruházási költségek továbbra is kiugró növekedése azonban lassan fékezőerővel is bírhat középtávon, de a jelenlegi szerződésállomány elégséges kapacitást köt le a következő másfél évben – emelte ki.
Iparági tapasztalatok alapján némi enyhülést hozott az építőipari alapanyagok „exportkorlátozása”, tavaly év végére 10-15 százalékos árcsökkenésről számoltak be a kivitelezők – mutatott rá. Az év elején azonban a várt tíz százalék körüli áremelések helyett nem ritkák a 25 százalék feletti áremelkedések, így valóban egyre akutabb a kérdés, hogy milyen árszintet fog még elbírni a hazai építési piac – tette hozzá Horváth András.
Regős Gábor, a Századvég Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője kommentárjában kiemelte: az éves alapú növekedésben szerepe lehetett a gyenge bázisnak, de a bővülés mértéke sokkal nagyobb, mint amekkorát a bázisidőszaki adat indokolna. Az orosz–ukrán háború a februári termelést még nem befolyásolta, az a következő hónapokban okozhat fennakadást az építőanyagok hiánya miatt – hívta fel a figyelmet. Az erőteljes kereslet és az építőanyag-ellátás esetleges problémái miatt az egyébként sem alacsony árak további emelkedésére lehet számítani az ágazatban – közölte.