Gazdaság

Példátlan növekedés a magyar építőiparban

Az otthonteremtési és -felújítási támogatások, az ötszázalékos újlakás-áfa, valamint az illetékmentesség is tovább fűthetik az ingatlanpiacot és az építőipari konjunktúrát idén

Jelentősen bővült az építőipar teljesítménye februárban, de az elemzők szerint az alapanyag­hiány és a növekvő beruházási költségek fékezhetik a lendületet. Februárban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 42,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a januárinál pedig a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján 13,3 százalékkal volt magasabb – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Példátlan növekedés a magyar építőiparban
Iparági tapasztalatok alapján némi enyhülést hozott az építőipari alapanyagok „exportkorlátozása”, valamelyest csökkentek az árak
Fotó: MH/Purger Tamás

A januári átmeneti megtorpanás után februárban kilőtt a hazai építőipar, továbbra is erős a lendület az iparágban, annak ellenére, hogy a drágulás is igen erőteljes – állapította meg Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője a lapunknak tegnap küldött kommentárjában.

Az elemző szerint az építőipar legnagyobb kihívása az elszabaduló alapanyag-ellátási és áremelkedési problémákkal való szembenézés lesz, ami láthatóan tovább gyorsul, főként az energiaválság és az ukrán háború következményeként, miközben a kereslet továbbra is kiugróan erős az iparágban. Közölte: várakozásuk szerint idén tizenkét százalékot némileg meghaladó lehet az iparág növekedése, de a háború, az alapanyag-ellátás akadályai és a munkaerőhiány miatt jelentős a bizonytalanság.

A jelenlegi erős keresletben szerepük van az államilag támogatott otthonteremtési és -felújítási támogatásoknak is, és a szerződésállományok is rekordmagas szintet mutatnak – mutatott rá. A hárommillió forintos felújítástámogatási program, a visszavezetett ötszázalékos újlakás-áfa, a csok támogatások, valamint az illetékmentesség is tovább fűtheti az ingatlanpiacot és az építőipari konjunktúrát idén, mivel a szoros támogatási határidők és a bizonytalanságok miatt minden szereplő a minél gyorsabb kivitelezésben érdekelt – részletezte.

Az évkezdet alapján erős éve lehet a hazai építőiparnak, az alapanyaghiány és a beruházási költségek továbbra is kiugró növekedése azonban lassan fékezőerővel is bírhat középtávon, de a jelenlegi szerződésállomány elégséges kapacitást köt le a következő másfél évben – emelte ki.

Iparági tapasztalatok alapján némi enyhülést hozott az építőipari alapanyagok „exportkorlátozása”, tavaly év végére 10-15 százalékos árcsökkenésről számoltak be a kivitelezők – mutatott rá. Az év elején azonban a várt tíz százalék körüli áremelések helyett nem ritkák a 25 százalék feletti áremelkedések, így valóban egyre akutabb a kérdés, hogy milyen árszintet fog még elbírni a hazai építési piac – tette hozzá Horváth András.

Regős Gábor, a Századvég Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője kommentárjában kiemelte: az éves alapú növekedésben szerepe lehetett a gyenge bázisnak, de a bővülés mértéke sokkal nagyobb, mint amekkorát a bázisidőszaki adat indokolna. Az orosz–ukrán háború a februári termelést még nem befolyásolta, az a következő hónapokban okozhat fennakadást az építőanyagok hiánya miatt – hívta fel a figyelmet. Az erőteljes kereslet és az építőanyag-ellátás esetleges problémái miatt az egyébként sem alacsony árak további emelkedésére lehet számítani az ágazatban – közölte.

Kapcsolódó írásaink