Gazdaság
Továbbra is a szankciók lebegtetése az árdrágító tényező
Magyarország mellett más uniós tagállamok sem támogatják az olaj- és gázszállítások leállítását, mert az veszélyeztetné az energiaellátást
Az ötödik szankciós csomag elfogadásáig az uniós intézkedések nem érintették az energiaszállításokat, így az áremelkedés azok lebegtetésének volt köszönhető. Az embargó lehetőségét a piaci szereplők jelentős kockázatnak értékelik, és így is árazzák be, ami felfelé hajtja az árakat – válaszolta lapunk megkeresésre Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője.
Emlékeztetett, az ötödik szankciós csomagba belekerült a szilárd tüzelőanyagok importtilalma augusztustól, ami a szénszállítást érinti majd leginkább. Az egyes energiahordozók közül a szilárd tüzelőanyag helyettesítése okozza a legkisebb kihívást Európának és a legkisebb bevételkiesést Oroszországnak. Az intézkedés a magyar energiaellátást sem fenyegeti.
Kedvezőtlen fejlemény azonban, hogy az elfogadott csomag új lendületet adott a fajsúlyosabb energiahordozók (olaj, gáz) embargóját sürgető politikusoknak, így a szankciók lebegtetése is fellángolt, ami újra felfelé hajtja az árakat. Egyelőre úgy tűnik, hogy Magyarország mellett más tagállamok sem támogatják az olaj- és gázszállítások leállítását, így remélhetőleg ezekre a valóságban nem kerül sor. Mivel Magyarországon a lakossági fogyasztók ellátása az orosz hosszú távú gázszerződésből történik, a szankciók potenciális bevezetése nemcsak a rezsicsökkentési programot, de hazánk és számos más uniós tagállam energiaellátását is veszélybe sodorná – mutatott rá Hortay Olivér.
Kitért arra is, hogy az Egyesült Államok által bevezetett és számos ország által lebegtetett szankciók a nyersolaj világpiaci árát felfelé hajtják, a dráguló üzemanyagok pedig világszerte egyre nagyobb problémákat okoznak. Az elmúlt hetekben Joe Biden megpróbálta meggyőzni a nagy olajkitermelő országokat, hogy fokozzák aktivitásukat, de a törekvése mérsékelt sikerrel járt: az OPEC-országok a kitermelés enyhe növelése mellett döntöttek, ami nem okozott jelentősebb árkorrekciót, így a helyzet továbbra is aggályos.
A magas világpiaci árak hazánkat is érintik, Magyarország pozíciója azonban annyival kedvezőbb más országokénál, hogy mivel több vállalat az orosz beszerzések korlátozása mellett döntött, Oroszországból most a világpiaci áraknál olcsóbban lehet kőolajhoz jutni, ami enyhíti a hazai árnyomást. A Magyarországon működő hatóságiárplafon-intézkedés hosszabbításáról májusban kell majd döntenie a kormánynak. A háború miatt napról napra változnak az olajpiaci körülmények, ezért Hortay Olivér szerint még korai jóslatokba bocsátkozni az intézkedés jövőjéről.
Bőven lehet fedezete a Molnak a benzinársapkára
Április közepére tovább nyílt a Brent–Ural árkülönbözet, ami a korábbinál is kedvezőbb helyzetet teremt a Mol finomítói számára, amelyek döntően az olcsóbb, orosz típusú olajat hasznosítják – írta tegnap a Vg.hu. Az árkülönbözet a finn szektortárs Neste adatai alapján már hordónként akár 35 dollárra is rúghat, ennyivel kerülhet kevesebbe az orosz Ural-, mint az északi-tengeri Brent-típusú olaj. Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője a lapnak azt mondta, a jelenlegi árfolyamkülönbség naponta már mintegy 3,5 milliárd forintot jelenthet a Molnak.
Ez annak fényében is érdekes, mert a magyarországi kis- és nagykereskedelmi üzemanyagár-sapka negatív hatását továbbra is legfeljebb napi egymilliárd forint körülire becsüli a szakértő. A lap cikke szerint tehát a Molnak a hatósági árszabályozásból adódó veszteségeit változatlanul bőségesen ellensúlyozza az egyre olcsóbb orosz olajon elért nyereség. Az árkülönbözet további szélesedésére viszont nem számít Pletser Tamás, már csak azért sem, mert az orosz termelés visszafogásával a kínálat is csökken, a meglévő készletekre pedig várhatóan talál majd piacot Oroszország.
(JA)
