Gazdaság

Történelmi csúcson az eurózóna inflációja

Hétindító. Előtérbe kerülhet az orosz–ukrán háború hatása, ami miatt elmaradhat a kamatemelés, amelyet eddig pont a pénzromlás átmeneti jellegére hivatkozva halasztottak el

A februári ipari adatokban még nem lesz érezhető az orosz–ukrán háború hatása, az infláció az eurózónában is egyre nagyobb problémát jelent, a pénzromlás mértéke márciusban már 7,5 százalék volt, ami érdemben meghaladja a kétszázalékos jegybanki célt.

Történelmi csúcson az eurózóna inflációja
Februárban havi alapon is bővülést várnak a szakértők az építőiparban
Fotó: MH/Purger Tamás

A KSH adatait szerdán lesz érdemes figyelni. Ekkor közli az építőipar februári adatait, valamint az ipari termelés második becslését a hivatal – írta lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője. Januárban az építőipari termelés volumene az előző haviaknál kedvezőtlenebbül alakult, az éves bővülés mindössze 3,3 százalékot tett ki, míg havi alapon 6,3 százalékos visszaesést mért a KSH.

Az ágazat rendelésállománya továbbra is magas, tehát a termelés volumenét leginkább az építőanyag és a munkaerő rendelkezésre állása, valamint az időjárás határozza meg. Ennek megfelelően feb­ruárra havi alapon bővülést várunk az építőipar teljesítményét illetően. A februári adatban még nem lesz érzékelhető az orosz–ukrán háború hatása, míg a következő hónapokban már megjelenhet: egyes építőanyagokból hiány jelentkezhet, de a rendelkezésre álló munkaerőben is történhet változás – egyrészt a hazánkba érkező menekültek megjelenhetnek a munkaerőpiacon és azon belül is az építőiparban, másrészt azonban a határon való átjutás nehézsége gátolhatja is a munkaerő rendelkezésre állását.

Az ipari termelés első becsléséből már tudjuk, hogy az ágazat teljesítménye a vártnál kedvezőbben alakult, és így 4,5 százalékkal növekedett éves alapon. A második becslésből megtudjuk, hogy hogyan alakult az egyes ágazatok teljesítménye – itt különösen a jelentős súlyú járműgyártás volumenváltozása lesz érdekes, az első becslésből annyi derült ki, hogy kismértékű csökkenést mért a KSH – mutatott rá Regős Gábor. Szerinte érdemes lesz még figyelni az ágazat rendelésállományának változását, amelyben a háború hatása előbb megjelenhet.

Csütörtökön ismét dönt a jegybank az egyhetes betéti kamat szintjéről. Múlt héten a forint jelentős gyengülése ellenére sem emelt kamatot a jegybank, az továbbra is 6,15 százalék. Ennek megfelelően ezen a héten sem számítunk kamatemelésre, a pénteken megjelent inflációs adatok ellenére sem, ezzel vélhetően a jegybank kivár a következő kamatdöntő ülés hetéig.

Az Európai Központi Bank kormányzótanácsa csütörtökön ülésezik – hívta fel a figyelmet Regős Gábor. Az infláció az eurózónában is egyre nagyobb problémát jelent, a pénzromlás mértéke márciusban már 7,5 százalék volt, ami érdemben meghaladja a kétszázalékos jegybanki célt, emellett történelmi csúcsot is takar. Ennek ellenére az EKB eddig nem hajtott végre kamatemelést, csupán az eszközvásárlási programok lassításáról született döntés. A korábbi nyilatkozatok alapján az valószínűsíthető, hogy egyelőre kamatemelés nem történik, ez majd az eszközvásárlási programok várható harmadik negyedéves lezárása után következhet be.

A mostani ülés kapcsán kérdés, hogy döntenek-e valamilyen váratlan intézkedésről, illetve a jövőre vonatkozó iránymutatás hogyan változik. A kamatemelés elhúzódását eddig jellemzően az inflációs hatások átmeneti jellegével indokolták, most azonban előtérbe kerülhet az orosz–ukrán háború hatása, amelynek nyomán az indokok között szerepelhet, hogy a szigorítás lassítaná a gazdaságot – az inflációs hatásokról pedig lehetséges, hogy kevesebb szó esik majd.

Kapcsolódó írásaink