Kiegyensúlyozott energiapolitikára van szükség

A nyugati politikusok egy része egy számháborúba kezdett, hogy ki az, aki a lehető leghamarabb teljesen nullára redukálja mindenféle kereskedelmét Oroszországgal – jelentette ki Hortay Olivér a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitika üzletágának vezetője közösségi oldalán. Az energiapolitikának több, egymásnak gyakran ellentmondó célkitűzést (ellátásbiztonság, gazdaságosság, alacsony környezetterhelés) egyszerre kell szolgálnia. Ha a törekvések fókuszába egyetlen ideológiavezérelt cél (például százszázalékos megújuló arány elérése vagy az orosz import teljes leépítése) kerül, az a többi célban elérhető teljesítményt rontani fogja – magyarázta.

Ellátásbiztonsági szempontból könnyen belátható a szakértő szerint, hogy a nagyon erős függés az problémás, és ellátásbiztonsági szempontból sem jó. Az is könnyedén belátható, hogy az ellátásbiztonsági optimum az nem a nullaszintű függés Oroszországtól, különösen nem rövid távon. Azt, hogy ezt a függőségcsökkentést milyen ütemezésben és milyen eszközökkel lehet elérni annak érdekében, hogy a többi cél ne sérüljön jelentős mértékben, az a következő időszakban derül ki – magyarázta.

Ahogy arról lapunk már korábban beszámolt: Magyarország energiaellátása biztonságban van. A kormány semmilyen olyan euró­pai korlátozó intézkedést nem tud elfogadni, amely Magyarország vagy bármely más európai ország energiaellátásának biztonságát veszélyeztetné.

Németországban tömeges munkanélküliséget eredményezhet, ha az oroszok elleni szankciók a gázszektorra is kiterjednek – mondta Markus Söder bajor miniszterelnök a német Funke Médiacsoport lapjainak. A politikus hangsúlyozta: az Oroszországtól való energiaipari függést fokozatosan, lépésről lépésre kell megszüntetni, nem pedig azonnal, máskülönben súlyos következményei lesznek. Kijelentette, hogy osztja a német szövetségi kormány véleményét, miszerint az orosz olaj és szén hiányát rövid távon kibírják, ám a gáz esetében komplikáltabbnak látja a helyzetet.

„Ha leállítjuk a gázszállításokat Oroszországból, akkor tömeges munkanélküliséggel, szociális problémákkal és a demokráciát is veszélyeztető nehézségekkel kell szembenéznünk – közölte Markus Söder, majd hozzátette: – figyelembe kell venni azokat a következményeket, amelyek a lakosság többségét érinthetik” egy ilyen lépés után.

Kifejtette: „Az, hogy az év végéig a maradék három atomerőmű üzemeltetését be akarják fejezni, súlyos hiba, téves elgondolás. Ezek ugyanis több tízmillió háztartást látnak el elektromossággal. Az öt atomerőműnek további öt évig meg kell hosszabbítani a működését azért, hogy legyen elég időnk elérni a zöldenergiával kapcsolatos céljainkat.”

Egy nagy német kereskedelmi csoport szerint sok kis- és középvállalkozás a robbanásszerűen emelkedő energiaárak miatt pénzügyi válságban van, és emiatt ellenzi az orosz földgáz importjának betiltását. A német kis- és középvállalkozások szövetsége (BMVW) 1200 céget kérdezett meg arról, hogy támogatnák-e az orosz energiaimport azonnali leállítását, ha az megemelné a beszerzési árakat. A dpa német hírügynökséggel megosztott felmérés eredményei szerint a cégek 56 százaléka nemet mondott a földgázra vonatkozó tilalomra – és 52 százalékuk igent mondott a kőolajra vonatkozóra. Arra a kérdésre, hogy egy embargó esetén mennyivel lenne hajlandó többet fizetni a vállalat az energiaellátásért, a vállalkozások csaknem 48 százaléka azt mondta, hogy nem fizetne felárat. A vállalatok 32 százaléka hajlandó lenne elfogadni egy legfeljebb harmincszázalékos felárat, és 15 százalékuk el tudná képzelni az ötvenszázalékos felárat is.