Észszerű lenne a kvótarendszer ideiglenes felfüggesztése

A háború nyomán bevezetett, illetve a várhatóan még bevezetésre kerülő szankciók mind a két félnek ártanak, nem csak az oroszoknak, ez a helyzet okozta bizonytalansággal együtt kedvezőtlen gazdasági környezetet teremt – kommentálta a miniszterelnök beszédét Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzője. Elmondása szerint ez leginkább az energiaárakban csapódik le, amelyek piaci ára rövid idő alatt drasztikusan megemelkedett, és egyelőre nem látni, mikorra tud rendeződni a helyzet. Ezzel pedig a gazdaságok egy kritikus pontja sérült, mivel bármely termék vagy szolgáltatás előállításához szükség van energiára, így a költségemelkedést mindenki megérzi – magyarázta.

Mint kiderült: a fokozódó infláció rontja a lakosság jövedelmi helyzetét. Ez a folyamat jelenleg minden európai ország gazdaságát érinti, így nem véletlen, hogy a miniszterelnök közös intézkedést javasol, és az sem, hogy ezt elsődlegesen az adminisztratív terhek csökkentésével kívánja elérni, mivel ez viszonylag gyorsan kivitelezhető, így azonnali hatást válthat ki – tette hozzá.

Molnár Dániel úgy fogalmazott: az első javasolt intézkedés a kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) ideiglenes felfüggesztése. Ennek keretében a nagy szén-dioxid-kibocsátású vállalatoknak – így a fosszilis energiahordozókkal működő energiatermelőknek is – kvótákat kell vásárolniuk kibocsátásuk fedezésére, ezzel ösztönzik őket karbonlábnyomuk csökkentésére. Kifejtette: a kvótaárak az egy évvel korábbi szinthez képest nagyjából nyolcvan százalékkal emelkedtek, ami több tényező (emelkedő energiaigények, szénfelhasználás növekedése, spekuláció) együttes következménye. Az ideig-
lenes felfüggesztés ésszerű lenne, hiszen a jelenlegi környezetben az energiaárak mesterséges növelése sem klímavédelmi, sem egyéb szempontból nem indokolt, ráadásul rövid távon nem valószínű, hogy a vállalatok visszatérnének vagy áttérnének környezetszennyezőbb technológiákra.

Elmondta: az áram- és a gázpiac szétválasztására szóló javaslat esetében a probléma gyökere, hogy Európa egyes országaiban az áramtermelés jelentős része gázüzemű erőművekben történik, ahol a felhasznált földgáz ára a háború nyomán megugrott, és ezt a termelők az árakban is megjelenítik. Kérdéses viszont, hogy milyen eszközzel lehet itt beavatkozni, tekintve, hogy földgáz nélkül nem áll rendelkezésre elegendő kapacitás az áramszükséglet kielégítésére rövidtávon. Egy uniós szinten meghatározott felső árkorlát ideiglenesen tudná orvosolni a helyzetet – nyomatékosított az elemző.

A szakértő szerint a harmadik intézkedés a bioösszetevő használati kötelezettségének az eltörlése az üzemanyagok esetében. Ez azért került bevezetésre, hogy csökkentse a fosszilis energiafelhasználást azáltal, hogy részben megújuló bioüzemanyag felhasználására kötelezi a járműveket. Kiemelte: az intézkedés ideiglenes felfüggesztése szintén azonnali árhatást váltana ki, mivel a bioüzemanyagok drágábbak, használatuk emeli az árakat.