Gazdaság

Az orosz–ukrán háború felülírta a külkereskedelmi kilátásokat

Az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai viszály miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra át lehet irányítani

Az árváltozások hatása jelentősen hozzájárul az export és az import dinamikus növekedéséhez, az energia- és alapanyagárak emelkedése az importárakat jobban felhajtja, ezért a cserearányok romlása miatt az első félévben deficittel számolnak az elemzők a külkereskedelmi mérlegben.

Az orosz–ukrán háború felülírta a külkereskedelmi kilátásokat
Az ipari termelésnek köszönhetően nőtt az árukivitel euróban mért értéke
Fotó: MH

Februárban az export euróban számított értéke 17,7 százalékkal, az importé 29,2 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A külkereskedelmi egyenleg 876 millió euróval romlott, 91 millió euró deficitet mutatott – írta tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap kiadott első becslésében.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában megállapította: az ipari termelés és az ipari árak növekedésének köszönhetően nőtt az export euróban mért értéke, ugyanakkor az erőteljes belső kereslet és a drámaian dráguló nyersanyagok és energia miatt nőtt az importé.

Mint kiderült: az orosz–ukrán háború érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat. Az energiahordozók és más nyersanyagok árának drasztikus emelkedése meredeken rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a gabonaárak megugrása. Az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra át lehet irányítani.

Úgy fogalmazott: a beruházások és a fogyasztás élénkülésével a külkereskedelem többletének csökkenésére számít az idei év első felében is, az ellátási problémák, a chiphiány fokozatos enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése miatt azonban a második félévben ismét javulhat a külkereskedelmi egyenleg. A háború miatt azonban idén hiányba fordulhat a külkereskedelem a tavalyi 1,9 milliárd euró többlet után – tette hozzá a Takarékbank elemzője.

Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője is arra mutatott rá, hogy a növekvő energiaárak elsősorban az importoldalt érintik, ezzel magyarázható, hogy importoldalon jóval nagyobb a növekedés, mint az exportban. Úgy fogalmazott: a behozatal növekedésében szerepet játszhatott a kiskereskedelmi forgalom jelentős bővülése is.

Az adatokból azonban látszik egy általános árnövekedés is, hiszen vélhetően az exportoldalon sem csak az ipari termelés bővülése játszott szerepet, hanem az árak emelkedése is. E tényezők miatt az egyenleg összességé­ben romlott, ugyanakkor a vártnál kisebb mértékben. A következő időszak fontos feladatai közé tartozik a részben a növekvő energiaárak miatt romló külkereskedelmi egyenleg javítása, amelyre elsősorban az export növelésén keresztül kerülhet sor – magyarázta Regős Gábor.

Kapcsolódó írásaink

Szárnyalt februárban a kiskereskedelem

ĀSzámos kormányzati intézkedés – a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítésétől a fiatalok szja-mentességéig – hagyott több pénzt az embereknél 2022 első hónapjaiban