Szárnyalt februárban a kiskereskedelem

A kiskereskedelmi ágazat teljesítményjavulásához leginkább a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, azon belül a minden üzlettípusban megugró eladások járultak hozzá. Mint kiderült a benzinár-stop nyomán már a korábbi mutatóihoz legnehezebben felzárkózó üzemanyag-értékesítés is felülmúlta a járványhelyzet előtti szintjét. A minisztérium szerint a kiskereskedelem teljesítménye 2013 nyarától a koronavírus hazai megjelenéséig, csaknem nyolcvan hónapon át folyamatosan javult. A szektornak az átmeneti visszaesést követően tavaly őszre sikerült meghaladnia 2020 eleji volumenét – magyarázták.

A közleményben Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár úgy fogalmazott: „Februárban kapták kézhez először az ötödével magasabb minimálbérnek és az ágazati béremeléseknek köszönhetően megemelt fizetéseiket a magyar munkavállalók. Ezenfelül számos kormányzati intézkedés – a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítésétől a családi adó-visszatérítésen át a fiatalok szja-mentességéig – hagyott több pénzt az embereknél 2022 első hónapjaiban.”

Hozzátette: főként a háztartások gazdasági mozgásterének bővülése érhető tetten a nagyarányú kiskereskedelmi forgalomnövekedésben. Az ukrán háború, annak gazdasági következményei és az infláció alakulása nagyban befolyásolhatja a háztartások költekezési hajlandóságát. A rekordmagas foglalkoztatottság és a keresetek emelkedése azonban akár a fogyasztás további élénkülését is megalapozhatja – nyomatékosította Cseresnyés Péter.

Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője kommentárjában kiemelte: a fogyasztás az első negyedévben egyértelműen felfelé húzhatta a gazdasági növekedést a magas infláció ellenére is. Ezt az magyarázza, hogy az átlagbérek növekedése meghaladta a pénzromlás mértékét, így a háztartások vásárlóereje emelkedett. A következő hónapokban a fogyasztás éves alapú bővülése folytatódhat, hosszabb távon a háború inflációs hatásai kismértékben mérsékelhetik a fogyasztás bővülési ütemét, de a kiskereskedelem növekedési hozzájárulása a várakozások szerint az év egészében pozitív lehet – tette hozzá.

Nagy János makrogazdasági elemző lapunknak elküldött kommentárjában kifejtette: a jelenleg is zajló erőteljes bérnövekedés és az ehhez kapcsolódó fiskális transzferek – különösen a gyermekes családok szja-kedvezménye, valamint az extra nyugdíjfizetések – februártól kezdődően a fogyasztás erőteljesebb bővülését vetítik előre. Várhatóan az idei első félévben a GDP növekedését a belső fogyasztás fogja mozgatni, ami óriási kihívások elé állítja a monetáris politikát a háború következtében a korábbiaknál még erősebben megemelkedett inflációs környezetben.

A KSH többek között a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számait is közölte, amely szerint 2021 februárjához képest több mint ötszörösére nőtt, 2019 azonos hónapjához mérten viszont 33 százalékkal csökkent, 1,089 milliót tett ki ez a szám. A februári adatok szerint a belföldi vendégéjszakák száma 597 ezer, a külföldieké 485 ezer volt, az előbbi több mint négyszerese az egy évvel korábbinak, és 26 százalékkal marad el a 2019-estől, míg az utóbbi hétszeresére nőtt éves szinten, de csaknem negyven százalékkal elmarad a járvány előtti értéktől.