Még nem várható az infláció mérséklődése

A KSH kedden jelenteti meg az ipari termelés februárra vonatkozó első becslését. Januárban az ipari termelés volumene mind éves, mind havi alapon érdemben bővült: 8,9, illetve 1,9 százalékkal. Tekintettel arra, hogy a bázisidőszaki adat a januárinál sokkal erősebb, éves alapon stagnálásra vagy minimális csökkenésre számítunk attól függően, hogy mennyire álltak vagy nem álltak rendelkezésre az egyes iparágakban a termeléshez szükséges alapanyagok. Az adatokon az orosz–ukrán háború nyomai még csak viszonylag kevés nyomot hagyhattak – írta lapunknak Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője.

Azt is kifejtette, szerdán a kereskedelmi szálláshelyek és a kiskereskedelem februári adatait közli a KSH. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma januárban 5,5-szeresére nőtt, a két évvel korábbitól azonban több mint harmadával elmaradt. A magas éves alapú növekedést az magyarázza, hogy a koronavírus miatti korlátozások eredményeként a szálláshelyek 2021 elején nagyon korlátozottan fogadhattak csak vendégeket. A februári növekedési ütem a januárihoz hasonlóan magas lehet, de a vendégéjszakák száma ekkor is érdemben elmaradhatott a vírus előtti szintjétől.

A januári béremelések, illetve transzferek a belföldi forgalmat serkenthetik, míg a Szép-kártyákkal kapcsolatos szabályozás változása mérsékelheti azt. Ugyanezen tényezők hatnak a kiskereskedelmi forgalom alakulására is, csak itt a Szép-kártya szabályozása serkentőleg hat. A kiskereskedelmi forgalom volumenét ugyanakkor lassítja az infláció, hiszen ez mérsékli a reálbérek értékét, bár ez az év eleji jelentős béremelések miatt még így is növekedni fog. Januárban a kiskereskedelmi forgalom volumene 4,1 százalékkal bővült. Februárban ennél erőteljesebb emelkedésre számítunk, hiszen ekkor kapták meg a munkavállalók először az emelt januári bért, illetve ekkor érkeztek meg a kormányzati transzferek is.

Csütörtökön külkereskedelmi adatokat közöl a KSH. Januárban az export volumene 0,7, az importé 8,1 százalékkal bővült. Az euróban számított indexek ennél jóval nagyobb mértékben nőttek az energiaárak emelkedése miatt, ami különösen is az importnál okoz áremelkedést, de a késztermékek árába is beépül. Februárban az import volumenbővülése a januárinál kisebb lehetett. Az export esetében kismértékű növekedést várunk.

Pénteken márciusi inflációs adatokat közöl a KSH. Januárban a pénzromlás üteme 8,3 százalék volt. Figyelembe véve, hogy az eurózónában az infláció februárban jelentősen, 5,9 százalékról 7,5 százalékra gyorsult, és már négy tagországban is meghaladta a tíz százalékot, még nem számolnak az infláció mérséklődésével, ám az eurózónában tapasztaltnál kisebb mértéket valószínűsítenek, tekintettel arra, hogy ott az árnövekedés jelentős része az energiaárak növekedéséből adódik.

Ez közvetlenül a magyar háztartásoknál nem jelentkezik a változatlan hatósági árak miatt, a termelési költségek növekedése miatt azonban más termékek és szolgáltatások árában megjelenik, illetve az élelmiszerek eurózónában tapasztalható drágulása hazánkat is érinti. Mindezeket összesítve márciusra 8,7 százalékos inflációt várunk.

Az Eurostat adatközlései közül a csütörtöki kiskereskedelmi adatot emelte ki Regős Gábor. Januárban úgy az eurózónában, mint az unió egészében jelentős bővülést mért az Eurostat, 7,8, illetve 8,3 százalékot. Ebben jelentős szerepe van a koronavírus miatti alacsony bázisnak, hiszen az unió több országában is a hazainál szigorúbb korlátozások voltak érvényben a kiskereskedelemben, és ezek a forgalmat is jobban visszavetették. A februári volumenindex alakulásában nagy szerepe lehet az inflációnak, ami a kereskedelmi forgalom volumenét visszább foghatja.