Gazdaság

Agrárbéke van Magyarországon

A Gyurcsány-korszak nem arról volt híres, hogy a magyar családokat támogatta volna, vagy hogy odafigyelt volna az élelmiszer-előállítók érdekeire

A hídon akkor kell átmenni, amikor odaérünk – tartja a mondás. Első és legfontosabb feladat, ami előttünk áll, az az országgyűlési választásokon való sikeres szereplés – nyilatkozta lapunknak Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára.

Agrárbéke van Magyarországon
Erdős Norbert: Remek együttműködés van az agrárvilág, a gazdavilág és a minisztérium között
Fotó: MH/Katona László

– Ön a 4. számú választókerület fideszes jelöltje Békés megyében. Hogyan tovább előre, tekintettel a múltra?

– A hídon akkor kell átmenni, amikor odaérünk – tartja a mondás. Első és legfontosabb feladat, ami előttünk áll, az az ország­gyűlési választásokon való sikeres szereplés. Minden más ezután, ennek függvényében tervezhető. Dél-Békésben vagy azokban a határ menti térségekben, ahol alapve­tően kistelepülések találhatók, a köztük lévő kapcsolatot a négy számjegyű utak jelentik. Ezek gyakorlatilag mellékutak, az állapotuk hagy némi kívánnivalót maga után. Ha visszanézünk a mi tizenkét évünkre, akkor azt látjuk, hogy a nagy autópálya-hálózatok létrehozása élvezett elsőbbséget. A következő négy évben a négy számjegyű utak fejlesztése hangsúlyosabbá kell váljon.

– Ipari szempontból mi mindent kellene fejleszteni?

– Az itt élők nyolcvan százaléka az agrá­riumból él. Orosháza ma is a Dél-Alföld egyik leginkább iparosodott városa, több ezer ember dolgozik itt. Az M44-ről nem biztosított a közvetlen lehajtás Nagyszénásra. Meg kell oldani, hogy Orosháza irányába Nagyszénáson keresztül is le lehessen hajtani, valamint hogy Orosházát Nagyszénáson át Szarvassal jó minőségű út kösse össze. Hazánk egyetlen öblösüveggyára az orosházi. A konzervek, a mézüveg, a bolti élelmiszerüvegek döntő többsége az orosházi öblösüveggyárban készül. Ezeket nagy kamionokkal szállítják, ezért az érintett útfejlesztéseknek meg kell történnie négy-nyolc éven belül.

Jelenleg a Szentes és Orosháza közötti szakasz felújítása zajlik. Három számjegyű út lesz ebből, ami azt jelenti, hogy a korábbihoz képest minőségileg előrelép ez az útszakasz. Az orosházi szakképzés jövőjét a térség gazdasági szereplőivel partnerségben kell alakítanunk, ideértve az orosházi mezőgazdasági szakképzés újraindítását is. A helyiek nagy része az agráriumban dolgozik, illetve innen egészíti ki a jövedelmét. Tekintettel arra, hogy az Agrárminisztérium államtitkára vagyok, a hazai élelmiszeripar megerősítésére vonatkozó fejlesztési igényeket ismerem, azokat képviselhetem, hiszen megvalósulásuk fontos a térség számára.

– Élelmiszer-biztonsági rendszerünk az egyik legjobb, legstabilabb Euró­pá­ban. Győzelem esetén hogyan valósulhat meg a további előmenetel az élelmiszer-gyártásban?

– Az élelmiszer-biztonságunk valóban az egyik legkiemelkedőbb Európában. Vannak olyan területek, ahol szigorúbbak a szabályaink, mint Nyugat-Európában, ezt fontos megőrizni. Ezzel párhuzamosan a megfelelő erőforrások biztosításával meg kell erősíteni a Nébihet, ugyanis ismét felbukkanhat a sertéspestis, a madárinfluenza vagy más kihívások. Szükséges továbbá a Nébih és a hatósági működés tartalmát adó szakmák közötti együttműködés annak érdekében is, hogy a szakember-utánpótlás megoldott legyen. A magyar állatorvos-képzés Európa egyik legjobbja, ugyanakkor a hatósági állatorvosként dolgozók átlagéletkora növekszik, a fiatalokat elszívja a piaci szektor. Vonzóvá kell tehát tenni a fiatalok számára a hatósági munkavállalást.

– Milyen előnyökkel jár az agráriumnak és az országnak, ha újból bizalmat kap a jelenlegi kormány?

– Kijelenthető, hogy agrárbéke van Magyarországon. Agrárország vagyunk, a mezőgazdaság egyik fő stratégiai ágazatunk. Ezért nem is lehet a kettő sikerét különválasztani: erős agrárium erős Magyarországot jelent, és ugyanígy nem lehet sikeres az ország, ha az agráriuma nem az. Remek együttműködés van az agrárvilág, a gazdavilág és az Agrárminisztérium között. Négy éve a vidékfejlesztés ismét visszakerült az Agrárminisztériumhoz. Ez nemcsak az mezőgazdaságról szól, hanem a vidéki turisztikai fejlesztésekről, vidéki vendégházak létrehozásáról, vidéki földutaknak a megújításáról is. Egyszóval a vidéki élet jobbá tételéről, arról, hogy a vidéki fiatalság helyben maradjon, tudjon munkát vállalni, és hogy új munkahelyek jöjjenek létre.

– Előre menjünk, ne hátra – igaz ez a közétkeztetésre is. Hogyan tovább a hazai élelmiszerek aránynövelése terén?

– Nagyon büszke vagyok erre a rendeletre. Ennek eredményeképp a tavaly szeptember elseje utáni közbeszerzésekre vonatkozólag idén január elsejétől már életbe is lépett, a közétkeztetésben felhasznált hazai élelmiszerek aránya meghaladja a hatvan százalékot. Ez a minimum, és ezt tovább fokozzuk, mert a rendelet arról is szól, hogy jövőre, január elsejétől ugyanez az arány már nyolcvan százalék kell legyen. Különösen fontosnak tartom, mert ez egy kétmilliós piac.

A közétkeztetés naponta mintegy kétmillió embert lát el, a vállalatokon keresztül az iskolai menzákon, a szociális otthonokban, a kórházakban, a börtönökben, a honvédelmi intézményekben. Nagyon nem mindegy, hogy mit fogyasztunk. Nagy igazság, hogy „amit eszünk, azzá leszünk”. A magyar élelmiszeripar termékei jó minőségűek, egészségesek, és minél nagyobb piacot kell találni a magyar termelőknek, hogy a termékeiket könnyen, gyorsan, rövid ellátási láncon keresztül tudják eladni, ami azért is fontos, hogy minél több magyar élelmiszert fogyasszunk.

– Mi történne a magyar élelmiszerek arányának tudatos növelésével a közétkeztetésben, illetve az élelmiszerláncok polcain, ha a baloldal kerülne hatalomra? Veszélybe kerülne-e a gyermekek ingyenes étkeztetése?

– Jelentős előrelépésünk volt az utóbbi években ezen a területen, ahol több milliárd forintról van szó. Én azt látom, hogy nem csak általában a közétkeztetésben elért eredményeink, hanem már eleve a családtámogatási rendszerünk – aminek része a gyermekétkeztetés is –, veszélybe kerülne. Ezeket a vívmányokat a baloldal hatalomra jutásával megnyirbálnák. A Gyurcsány-korszak finoman szólva nem arról volt híres, hogy a hazai agráriumot vagy a magyar családokat támogatta volna, vagy hogy odafigyelt volna a magyar mezőgazdaságban tevékenykedők, az élelmiszer-előállítók érdekeire.

Ami pedig a gyerekekkel kapcsolatos kedvezményeket illeti: az elmúlt évtizedben megszámlálhatatlan olyan intézkedés született, amely a családokat támogatja, a gyermekvállalás anyagi terheinek jó részétől mentesíti a gyereket nevelőket. Mindkét oldalnak volt alkalma a bizonyításra, hogy hogy áll ehhez a dologhoz, és nem kérdés, hogy melyik kormány alatt jártak jobban a családok.

– A szavazaton túl hogyan járulhat hozzá a választópolgár az agrárium sikeréhez?

– Ha hazai élelmiszert fogyasztunk, azzal hozzájárulunk a hazai élelmiszeripar növekedéséhez, a magyar mezőgazdaság izmosodásához, ami végső soron a még jobb minőség irányába hat. Amellett, hogy ez patrióta attitűd, fogyasztóként is jól járunk. A következő ciklusban tovább folytatódik a hazai élelmiszeripar célzott és nagyarányú támogatása. Persze ehhez az is kell, hogy április harmadikán megerősítsük azt a kormányt, amelyik ennek a garanciája.

Kapcsolódó írásaink