„Nem az euró teremti meg a fejlettséget”

A járvány okozta nehézségekre a magyar gazdaság jól reagált, Európában az egyik leggyorsabb kilábalást mutatta fel. A kormányváltás utáni kilenc év teljesítménye alapozta meg azt, hogy ne kelljen külső segítséghez folyamodni, a válságot a belső források átrendezésével lehetett kezelni – jegyezte meg a pénzügyminiszter. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a hét százalék feletti 2021-es növekedést úgy volt képes elérni az ország, hogy más tagállamokkal szemben a helyreállítási forrásokhoz nem jutott hozzá.

Emlékeztetett többek között arra is, hogy a magyar gazdaság növekedési szerkezete kiegyensúlyozott volt termelési oldalról, felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása fejtett ki jelentős hatást. Varga Mihály utalva az elmúlt időszakban kialakult közgazdasági vitákra, megjegyezte, hogy a legfrissebb Eurostat-adatok szerint sikerült „kanyarban előzni”, a magyar gazdaság elérte az uniós átlagos fejlettség 76 százalékát.

Nem az euró teremti meg a fejlettséget, egy jó ütemű euróövezeti csatlakozásnak sok pozitív hozadéka lehet, de a fejlettség nem azon múlik – hangsúlyozta a tárcavezető.

Figyelmeztetett továbbá arra is, hogy hosszú idő után újra figyelni kell az inflációra, amelyet első körben a gazdasági leállások és a kereslet fennmaradásának együttese, a gyors felpattanás okozott. A háború hatására az infláció még jobban felgyorsult, ugyanakkor az előrejelzések szerint az év második felében csökkenésnek indul – mutatott rá.

Elmondása szerint az állam szabályozó szerepe révén képes volt három százalékponttal csökkenteni a drágulás mértékét, ennek eszközei a rezsicsökkentés, az üzemanyagok ársapkája, a kamatstop és az élelmiszerárstop volt. A magyar családokat segítette a kormány azáltal, hogy az Európai Unión belül Magyarországon a legolcsóbb az áram, és a bruttó benzinár is a legkedvezőbb – hangsúlyozta Varga Mihály.

A válságkezelés miatt GDP-arányosan nyolcvan százalék fölé emelkedett az államadósság, amelyet a kormány 2010 utáni politikájával 65 százalékra leszorított, ezt újra csökkenteni kell – mondta végül a tárcavezető, utalva arra, hogy már hoztak döntéseket a cél érdekében, például egyes beruházások elhalasztásával.