Külső tényezők az infláció mögött

Az orosz–ukrán háború előtt a magyar gazdaság gyors növekedési pályán állt, a tavalyi év végi dinamika az év elején is folytatódott, sőt akár gyorsulhatott is – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági előrejelzéssel és elemzéssel foglalkozó igazgatóságának vezetője a jegybank YouTube-csatornáján közvetített sajtótájékoztatón a márciusi inflációs jelentést ismertetve. Az MNB szerint az első negyedévben akár 8-9 százalékos növekedést is elérhetett a magyar gazdaság, de a háború számos ponton érinti a gazdasági növekedést.

Az idei növekedési kilátásokat illetően jóval óvatosabb lett a jegybank, a középtávú előrejelzés ugyanakkor nem változott – mondta Balatoni András. Ami az inflációt illeti, egyaránt befolyásolta a járvány utáni újranyitás, az emelkedő energiaárak és (részben az újranyitás miatt megugró) élelmiszerárak, egy ilyen növekedő pályán ért el minket az orosz–ukrán konfliktus. Balatoni András felhívta a figyelmet, már tavaly is látható volt, hogy a korábbi pályáktól eltérő inflációt láthatunk. A pénzromlás üteme idén elérheti a 7,5–9,8 százalékot, jövőre térhet csak vissza a jegybanki cél közelébe, 3,3 és 5 százalék közé.

Ez azonban nem magyar sajátosság, világszinten emelkedést regisztráltak. A magyar inflációs adat régiós szinten az alacsonyabbak között van, Csehországban és Lengyelországban is gyorsabb drágulást várnak, a román előrejelzés pedig megegyezik a magyar adat felső értékével. Az Európai Unió Statisztikai Hivatala a napokban tette közzé az uniós átlaginflációs rátát, valamint az eurózóna adatát. Uniószerte 6,2 százalékra emelkedett az árak növekedése, míg az eurózónában is 5,9 százalékra rúgott. Beszédes, hogy az Amerikai Egyesült Államokban negyvenéves rekordokat döntöget az infláció, februá­ri mértéke 7,9 százalék volt. Ha az uniós rangsort nézzük, azt Litvánia vezeti 14 százalékos pénzromlással, Észtországban a fogyasztói árak növekedésének mértéke 11,6 százalék. Ehhez jött hozzá a jelentős nyersanyagár-emelkedés.

Balatoni András hangsúlyozta, hogy további inflációs hatásokkal kell számolni nemzetközi szinten a nyersanyagárak emelkedése miatt. A gázárak például 2022 elejére 522 százalékkal emelkedtek 2016–2019-hez képest. Ismert, idehaza a hatályban lévő rezsicsökkentés miatt nem szabadultak el az energiaárak, és több tagállam is hasonló intézkedéseket volt kénytelen bevezetni.

Szintén a háború befolyásolja az export alakulását. Az ellátási láncok akadozása, a csökkenő kivitel Oroszországba és Ukrajnába, valamint a lassabb külpiaci növekedés egyaránt a korábbinál alacsonyabb exportot vetítenek előre. A képet árnyalja, hogy e két országban alacsony hazánk kitettsége, inkább a kínálati hatások lehetnek meghatározók, a növekedést visszafoghatja például a nyersanyaghiány.

Az infláció mértéke az egyes országokban (%)

Fotó: Eurostat–Portfolio