Világszerte az inflációval küzdenek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön az előző hetinél 30 bázisponttal magasabb, 6,15 százalékos kamattal hirdette meg egyhetes betéti tenderét.

A forint árfolyama nem reagált a kamatemelésre: ma legerősebb, 372,79 forintos euró árfolyamot negyed kilenc körül érte el 10.00-kor átlépte a 375 forintos szintet, és annak közvetlen közelébe mozog.

Keddi kamatdöntő ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal, 4,40 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is. Ezzel az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamata 7,40 százalékra emelkedett, amivel az eddigi 55 bázisponttal szemben tágabb, legfeljebb 155 bázispontnyi tér nyílt meg az irányadó egyhetes betététi kamat további emeléséhez.

A friss inflációs jelentés a decemberben jelzett 4,7-5,1 százalékkal szemben 7,5-9,8 százalékosra emelte az MNB idei évre vonatkozó inflációs előrejelzését.

A múlt héten nem változtatott az előző héten 50 bázispont emeléssel 5,85 százalékon meghirdetett kamaton a jegybank. Az előző hetinél 264 milliárd forinttal kevesebb, 9326 milliárd forint betétre tettek ajánlatot a bankok, amit az MNB teljes egyészében befogadott.

Főképp külső kínálati tényezők állnak az infláció megugrása mögött, amely idén elérheti a 7,5-9,8 százalékot, ami „komoly revíziónak” számít a korábbiakban várt 5 százalék körüli értékhez képest - mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági előrejelzéssel és elemzéssel foglalkozó igazgatóságának vezetője a jegybank Youtube-csatornáján közvetített sajtótájékoztatón csütörtökön.

A legfrissebb Inflációs jelentést ismertetve kiemelte: a magyar inflációs adat régiós szinten az alacsonyabbak között van, Csehországban és Lengyelországban is nagyobb léptékű drágulást várnak, a román előrejelzés pedig megegyezik a magyar adat felső értékével.

Az orosz-ukrán háború kitörése újabb impulzus az inflációra a gazdasági újranyitás, az energiaárak emelkedése és az élelmiszerárak növekedése után, így az inflációs toleranciasáv elérése későbbre, 2023-ra tolódik - jegyezte meg.

Az MNB igazgatója jelezte, hogy rövid távon Magyarországon az infláció gyorsulása várható, a csökkenés az év vége felé kezdődhet meg. Ugyanakkor azt is megemlítette, hogy az infláció alakulásában felfelé mutató kockázatok figyelhetők meg. Rámutatott: az év elejei átárazások nemzetközi szinten a szokásosnál magasabbak voltak; Magyarországon a normál piaci átárazásnak a kétszerezét-háromszorosát lehetett tapasztalni.

Hangsúlyozta, hogy további inflációs hatásokkal kell számolni nemzetközi szinten a nyersanyagárak emelkedése miatt; a gázárak például 2022 elejére 522 százalékkal emelkedtek 2016-2019-hez képest.

Oroszország és Ukrajna súlya a világexportban bizonyos kritikus tényezőkből jelentős, így a világjárvány után megjelent kínálati surlódások várhatóan tovább fokozódnak a háború miatt - mutatott rá. A palládium, a szén, a kőolaj és a kénszármazékok világexportjában Oroszország részesedése kétszámjegyű, de a háborúban álló országok adják a búza és árpa világexportjának negyedét, a kukoricakivitelnél pedig 16 százalék körül van ez az arány - fejtette ki. Elmondta azt is, hogy az értékláncok súrlódásai a gazdaságok teljesítményére is fékezően hatnak várhatóan, elsősorban idén.

Balatoni András felidézte, hogy a háború előtt akár 6 százalékos gazdasági dinamikára is lehetett számítani Magyarországon erre az évre, prognózisát az MNB ugyanakkor legújabb jelentésében 2,5-4,5 százalékra mérsékelte.

A járvány utáni gyors gazdasági helyreállásnak, a 7 százalékos tavalyi növekedésnek és az év elején tapasztalt további gyorsulásnak a hatásai az idei évben is érezhetők lesznek - húzta alá. Az „örökölt következményeknek” köszönhetően szerinte idén akkor is 2,5 százalékkal bővülne a gazdaság teljesítménye, ha az év további részében nem nőne a GDP.

Bár a háború és a szankciók kedvezőtlenül érintik a magyar gazdaság kilátásait idén, ugyanakkor a fundamentumok stabilak, így a középtávú növekedési előrejelzésen nem módosított a jegybank - ismertette.

A fundamentumokról beszélve elmondta, hogy a beruházási ráta - főként az állami beruházásoknak köszönhetően - továbbra is magas, 26-27 százalék körüli marad, és a reálbérek növekedési rátája is pozitív lesz.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a hitelezés lakossági és vállalati vonalon is elmaradhat a korábbiakban előrejelzettekhez képes, és átmenetileg a folyó fizetési mérleg hiánya is megugrik.

Az MNB igazgatója megjegyezte, hogy az orosz-ukrán háború Magyarország exportkilátásait kedvezőtlenül befolyásolja, a két érintett országba irányuló exportkiesés mellett számolni kell a többi külpiac lassulásával is. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kivitel 1,7 százaléka megy Oroszországba, 1,5 százaléka pedig Ukrajnába közvetlenül; a teljes kitettség, közvetett kapcsolatokkal sem sokkal jelentősebb. Az EU egészét nézve Oroszország és Ukrajna súlya a külkereskedelemben 4-5 százalék - tette hozzá.

Az MTI kérdésére a kockázatokra vonatkozóan Balatoni András kifejtette: amennyiben a háború elhúzódik és az energiaárak tartósan rekordmagas szinten maradnak, akkor a növekedés az alacsonyabb sávszél, az éves átlagos infláció pedig a várt sáv teteje körül alakulhat.

A háború és a szankciók gyors megszűnése esetén megvan a növekedési képesség a 4,5 százalékos vagy magasabb GDP-bővülés eléréséhez, és az infláció is a mérsékelt pálya körül maradhat - mondta.

A Magyarországi infláció a nemzetközi mezőnyben nem kiemelkedően magas, ugyanis a különböző jegybankok nem egyformán törekszenek a magas áremelkedési ütem csökkentésére.

Érdemes tehát kiemelni, hogy az infláció jelentős mértékben való növekedése többek között az orosz-ukrán háború kitöréséhez kapcsolható, így nem egy lokális, hanem egy világszerte fellépő jelenségről van szó.

Különösen aggasztó a helyzet Törökországban, ahol februárban 54,4 százalék volt az infláció, jóllehet ott az indokoltnál lazább monetáris és költségvetési politika is szerepet játszik ebben.

A magyar infláció mértéke régiós szinten sem tekinthető kiemelkedőnek, hiszen hasonló mértéket ért el a lengyel (8,1 százalék), román (7,9 százalék), szlovák (8,3 százalék) adat, miközben meghaladja azt a cseh (10 százalék) és a szerb (8,8 százalék) inflációs mérték.

Jól látható, hogy minél közelebb van egy ország a háborús övezethez, annál erősebb ez a hatás, jóllehet ezt az MNB az egyhetes betéti kamat többszöri emelésével mostanra nagyrészt semlegesíteni tudta, ezzel is segítve, hogy a forint piaca viszonylag hamar stabilizálódni tudott.