Gazdaság

Újból magasabb az alapkamat

Fokozatos lesz a felzárkózás az irányadó kamathoz, de a következő időszak határozza meg, hogy ez mikor és milyen kondíciók mellett történhet meg

Nem lepte meg az elemzőket a korábbiaknál jóval nagyobb kamatemelés a jegybank részéről. Mint ismert, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa tegnap száz bázisponttal emelte meg az alapkamat mértékét. Ez a forintnak is jót tett, az euróval szembeni jegyzés a 373-as szintről rögtön 371 körülire erősödött.

Az egyhetes betéti kamat várhatóan 5,85 százalékról tovább emelkedik, azonban az MNB a mozgástér megőrzése érdekében kissé lassíthatja az emelés mértékét – kommentált lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Elmondása szerint a forint a kamatemelést megelőzően már kissé erősödött, azt követően pedig folytatódott az erősödés, azonban az árfolyamot jelenleg nagyrészt az orosz–ukrán konfliktus miatti geopolitikai kockázatok és az ebből származó kockázatkerülés mozgatja. A szakértő úgy véli, hogy az inflációs kockázatok számottevő fokozódása miatt az év közepére hét százalékig emelkedhet az alapkamat, fokozatosan felzárkózva az egyhetes betéti kamathoz, ami májusban érheti el a hét százalékot.

Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője szerint sem volt meglepő a döntés, azt a makrogazdasági folyamatok, azon belül is a cél fölötti infláció messzemenően indokolják. Bár az infláció nagyobb részt külső tényezőkből (például energiaárak emelkedése) fakad, a jegybanknak, mandátumának megfelelően, szigorítania kell monetáris politikáján. Kiemelte: ugyanakkor az orosz–ukrán háború kitörése az energiaárak további emelkedésén, illetve az ellátási láncok szakadozásán keresztül jelentős inflációs kockázatot jelent.

Mint mindenhol a világon, nálunk is az orosz–ukrán háború és a szankciós politikák határozzák meg a makrogazdasági helyzetet. A kockázatok emiatt a szokásosnál is nagyobbak, a következő negyedévekben erőteljes negatív kínálati sokkok határozzák meg az inflációt és a GDP-t. A döntést követően Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a további inflációs és növekedési kockázatokról beszélt.

„Azt látjuk, hogy rövid távon a háború és a szankciók határozzák meg az infláció és a GDP alakulását, középtávon egyértelműen az infláció jelent nagyobb kockázatot. Ezt kell a középtávú döntések fókuszába helyezni. Ehhez egy következetes, szigorító antiinflációs politikára lesz szükség, a kamatemelési ciklus folytatása nagyobb lépésekkel szükséges. A jegybank várakozása továbbra is az, hogy az alapkamat a következő hónapokban fokozatosan felzárkózik az irányadó eszközhöz” – hangsúlyozta az alelnök.

Elmondta még, hogy a jegybank kockázati forgatókönyvei alapján az inflációban egyértelműen felfelé mutató kockázatok vannak, míg a gazdasági növekedésben kissé lefelé mutatnak ezek a kockázatok. Hozzátette: ugyan az alapkamat fokozatosan fel fog zárkózni az irányadó kamathoz, de azt a következő időszak fogja meghatározni, hogy ez mikor és milyen kondíciók mellett történhet meg. Az biztos, hogy a két kamat össze fog érni, ennél többet csak nagy kockázattal lehetne mondani.

Kapcsolódó írásaink