Hortay Olivér: Egyre magasabb a gázpiaci bizonytalanság

A minimális töltöttségi szint előírására vonatkozó alapötlet jó - tette hozzá.

Magyarországon például már most is jogszabály rögzíti, hogy a lakosság téli fogyasztásának legalább 60 százalékát be kell tárolni november 1-ig - hangsúlyozta Hortay Olivér.

„A javaslat felvet azonban néhány szempontot, amit mielőbb tisztázni kellene.

1. A kötelezettség csak úgy teljesíthető, ha az EU nem terjeszti ki a szankcióit az energiaszállításokra.

• Ha az Unió korlátozná az orosz importot, nem lenne elegendő gáz a tárolók feltöltéséhez.

2. Ha a tanács elfogadja a javaslatot, de egyes országok vezetői tovább lebegtetik a szállításokat érintő szankciókat, az tartósan magas árkörnyezetet eredményezhet.

• Az elmúlt hetekben tapasztalható árrobbanás elsősorban a szankciók lebegtetésének következménye (hiszen a szállítások zavartalanok és a fizikai mennyiségek nőttek).
• Ameddig az orosz import korlátozása az asztalon van, az árak magasan fognak maradni.
• Ebben az esetben a tárolók üzemeltetői csak drágán tudják majd betárolni az előírt gázmennyiséget, amit a fűtési időszakban aligha lesznek hajlandóak olcsóbban adni.
• Tehát a javaslat és a szankciók további lebegtetése együttesen konzerválja a magas árakat.

3. Az uniós tagállamok tárolókapacitásai jelentős mértékben eltérnek.

• Magyarország például - energiaigényéhez képest - kiemelkedően nagy kapacitással rendelkezik.
• Hazánkban tehát a 90 százalékos töltöttség kevésbé indokolt (és fajlagosan jóval nagyobb költségen valósítható meg), mint azokban az országokban, amelyek kisebb kapacitásokkal rendelkeznek.
• Az egységes töltöttségi szint akkor lehet indokolt, ha a nagy kapacitással rendelkező országok "bértárolnak" másoknak, ebben az esetben azonban a szabályozást érdemes kiegészíteni a bértárolásért járó kompenzációval.
• Máskülönben célszerűbb lenne fogyasztásarányos tartalékszintet meghatározni - ahogyan az Magyarországon jelenleg is működik.

4. Kérdés, hogy hogyan kerülhető el az ármanipuláció.

• Hazánk tárolói állami felügyelet alatt állnak, de számos nyugati országban (például Németországban) a kapacitások jelentős részét az orosz állami gázvállalat Gazprom tulajdonolja és üzemelteti.
• Azzal tehát, hogy ezeket 90 százalékra feltöltik még nem oldódik meg az ármanipuláció kérdése, mert a Gazprom továbbra is képes lesz befolyásolni az ellátást.

5. Az Európai Bizottság iránymutatásai következményeképpen az elmúlt évtizedben egy liberalizált gázpiac alakult ki az Unióban.

• A 90 százalékos javaslat és más, jelenleg az asztalon lévő intézkedések (például a tőzsdei áramár maximalizálása) ellentmond a Bizottság korábbi törekvéseinek és szabályozásainak.
• Az egyre szaporodó ellentmondásokat mielőbb kezelni kell, mert azok növelik az egyébként is magas piaci bizonytalanságot.”

- fogalmazott Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője.