Az MNB 100 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot

Februári ülésén az MNB grémiuma az alapkamatot 3,40 százalékra emelte az addigi 2,90 százalékról, emellett az egynapos betéti kamatot ugyancsak 3,40 százalékra, az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát 5,40 százalékra emelte. Januárban szintén 50 bázisponttal 2,90 százalékra emelték a jegybanki alapkamatot.

A monetáris tanácsa március 8-i, eredetileg nem kamatdöntő ülésén az alapkamatot 3,40 százalékon hagyta, de a kamatfolyosó felső szélét 100 bázisponttal, 5,40 százalékról 6,40 százalékra emelte. A kiadott közlemény szerint a lépés oka az volt, hogy az orosz-ukrán háború erősítette az áru- és pénzpiaci kockázatokat.

A piaci várakozásoknak megfelelt a jegybank monetáris tanácsának keddi döntése az alapkamat egy százalékpontos emeléséről - írták elemzők a döntésre reagálva az MTI-nek küldött kommentárjukban.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kiemelte: az inflációs kockázatok számottevő fokozódása miatt az év közepére 7,00 százalékig nőhet az alapkamat, fokozatosan felzárkózva az egyhetes betéti kamathoz, ami a várakozások szerint májusban érheti el a 7,00 százalékot.

Az elemző az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat mérséklésére legkorábban 2023 második félévétől számít, amennyiben az előrejelzések arra utalnak, hogy az infláció 2023 után visszatérhet a toleranciasávba.

Az egyhetes betéti kamat várhatóan 5,85 százalékról tovább emelkedik csütörtökön, azonban az MNB a mozgástér megőrzése érdekében kissé lassíthatja az emelés mértékét - tette hozzá.

Az MNB vezetése üzeneteiben már előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt, amit szinte minden oldalról érkező külső nyersanyagár sokkok mellett az újranyitás kereslet-kínálati súrlódásai okoznak - írta Suppan Gergely.

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a szomszédban zajló háború felülírta a jegybank korábbi, 50 bázispontos kamatemelési ütemét.

A kamatemelés gyorsítása szimbolikus értékű, mert az irányadó kamatszintet az egyhetes jegybanki betét 5,85 százalékos kamata jelenti - fejtette ki.

Az elemző szerint nagyon nehéz helyzetben van most minden jegybank, így az MNB is, ugyanis a kialakult kínálati válság okozta inflációs megugrásra - amin a háború még tovább rontott - nem nyújtanak hatékony megoldást a monetáris politika tradicionális eszközei.

A szakma egy része a legjobb megoldásnak az erőteljes kormányzati beavatkozást látja, ami azonban igen sokba fog kerülni; felmerülhet a jegybanki állampapírvásárlások újraindítása - vélekedett.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője azt hangsúlyozta, hogy a jegybank „héja üzeneteket küldött”: a korábbinál gyorsabb monetáris szigorításra van szükség, és a szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt. Rámutatott: a jegybanki közleményben első helyen szerepel, hogy a háború alapvetően változtatta meg a világgazdasági kilátásokat.

Az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzést 4-5 százalékról 2,5-4,5 százalékra rontották, az inflációs prognózist 4,7-5,1 százalékról 7,5-9,8 százalékra emelték - emlékeztetett.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató, makrogazdasági üzletágának vezetője szintén azt hangsúlyozta, hogy a kínálati oldali inflációs sokkal a monetáris politika csak mérsékelten képes felvenni a harcot, hiszen annak tényezőire alapvetően nem tud hatni.

Az orosz-ukrán háború kitörése az energiaárak további emelkedésén, illetve az ellátási láncok szakadozásán keresztül jelentős inflációs kockázatot jelent - húzta alá. Hosszabb távon a kamatkondíciók a korábbinál magasabb szinten stabilizálódhatnak; vélhetően szükség lesz az egyhetes betét és az alapkamat további emelésére - jelezte előre az elemző.