Gazdaság

Brüsszel továbbra is ragaszkodik a karbonadóhoz

A szankciók lebegtetése önmagában többszörös áremelkedést okozott az európai gáztőzsdéken, a pluszterhek továbbhárításával ennek a lakosság látná a kárát

Felelőtlenség minden, a gázszállítások korlátozására vonatkozó nyilatkozat. Magyarország kőolajellátása zavartalan, a lakosság jelentős része pedig az orosz–ukrán konfliktus ellenére sem állítaná le a paksi beruházást. Az atomerőmű nélkül négyszeresére drágulna idehaza az áram.

Brüsszel továbbra is ragaszkodik a karbonadóhoz
Részben a benzinturizmus miatt egyes kutakon sorok alakultak ki, azonban a Mol közölte, folyamatos az ellátottság
Fotó: MH/Katona László

A hazai baloldal orosz gázszállítások korlátozására vonatkozó, impulzív kijelentései veszélyesek és felelőtlenek – jelentette ki Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője közösségi oldalán. A feszült, háborús helyzetben a kimondott szónak is nagy súlya van – húzta alá. Ismert, a szankciók lebegtetése önmagában többszörös áremelkedést okozott az európai gáztőzsdéken, ami már most is üzembezárásokkal fenyeget. Brüsszel továbbra is ragaszkodik a háztartások energiafogyasztására kivetendő új, központi karbonadó bevezetéséhez.

Megírtuk, ezt a kvótakereskedelmi rendszert (idegen nyelvi rövidítése ETS) a közúti közlekedésre és a lakosságra akarják kiterjeszteni, például a lakossági fűtésre. Gázfűtés esetén bizonyos energiamennyiség felett pluszadót fizettetnének, ugyanúgy ahogyan a benzin- és a dízelüzemű járművek használata után. Ez havonta 4–12 ezer forint pluszkiadást jelentene a hazai háztartásoknak, ezért Magyarország minden lehetséges fórumon ellenzi ennek bevezetését.

Hortay Olivér, a PestiTV-nek adott nyilatkozatában tegnap jelezte, az unió éves gázigénye mintegy 540 milliárd köbméter, az éves importigénye négyszázmilliárd köb-méter, amelyből 180 milliárd köbmétert szereznek be Oroszországból. Hortay Olivér megállapítása szerint egy-két éven belül az orosz gáznak sincsen reális alternatívája, nem váltható ki mással.

Egy másik fontos energiahordozó, a kőolaj ellátása zavartalan. A Mol készletei és finomítói kapacitása elegendő ahhoz, hogy az ország üzemanyagigényét lefedje. A társaság közleménye szerint a vállalat nyomon követi a világ­piaci folyamatokat és folyamatosan vizsgálja, milyen intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy biztosítsa az egyenletes, országos ellátást. A Mol a megnövekedett fogyasztói igények ellenére is ki tudja szolgálni a hazai autósokat, hiszen jelenleg is teljes kapacitással, a szokásos mennyiségben állítja elő az üzemanyagot. Megjegyezték, a környező országokban 100-150 forinttal magasabb az üzemanyag literenkénti ára, megnövekedett a benzinturizmus.

Az energiaellátás szempontjából fontos tény, hogy a magyar kőolajimport 64 százaléka Oroszországból érkezik. A magyar gázfelhasználás nyolcvanöt százaléka orosz import. Ennek jelentőségét jól érzékelteti, hogy a magyar háztartások nyolcvanöt százaléka használ gázt. Vannak, akik a paksi atomerőműre, illetve annak bővítésére is kiterjesztenék a szankciókat. Nekik is tudniuk kell, hogy amennyiben a paksi atomerőmű által megtermelt áramot máshonnan kellene beszereznünk, akkor a háztartások rezsiköltsége évi 264 ezer forinttal növekedne. Ez a jelenlegi szint négyszerese. Többek közt éppen ezért a hazai lakosság ellenzi, hogy az orosz–ukrán háborús konfliktus következtében a kormány leállítsa a Paks 2. beruházást. A Real-PR 93. legfrissebb, tegnap ismertetett felmérése szerint a biztos szavazók 57 százaléka folytatná az atomerőmű bővítését, és mindössze 32 százaléka leállítaná le az építkezést.

Hortay Olivér tegnap arról is írt, hogy Joe Biden energiaimport-tilalma álságos és kontraproduktív. A kőolaj és a földgáz tekintetében Amerika lényegében önellátó, az orosz import aránya az Egyesült Államok tavalyi energiamérlegében, az olaj esetében 3,4 százalék, a gáz esetében 3,5 százalék volt. Sokatmondó, ugyanakkor, hogy az urán nem került be a tiltott termékek közé. Mégpedig azért nem, mert az Egyesült Államok áramigényének húsz százalékát atomerőművek fedezik. Az orosz beszerzésről való átállás nagy kihívást okozott volna, a „valamennyi energiahordozó” kategóriába az uránt végül nem sorolták be.

Kapcsolódó írásaink