Megalapozott a félelem a gázszállítás leállításától

Az energiaellátást érintő szankciók bevezetését lebegtetik brüsszeli, illetve amerikai politikusok az Oroszország és Ukrajna közötti fegyveres konfliktus kirobbanása óta. A beavatkozásnak katasztrofális következményei lennének az Európai Unió és Magyarország gazdaságára nézve – írta állásfoglalásában a Századvég Konjunktúrakutató. Rávilágítanak, hogy az olaj- és gázszállítások továbbra is zavartalanok, az áremelkedés Oroszországnak többletbevételt, Európának pedig többletköltséget okoz, valamint teret ad a spekulációnak. A szankciók lebegtetése kontraproduktív, így azt be kell szüntetni - magyarázták. Az unió első szankciós csomagjába nem kerültek be olyan intézkedések, amelyek érintették a gázszállításokat.

Az energiaellátás korlátozásától való félelem megalapozott, hiszen az európai gáztárolók töltöttségi szintje rekordalacsony. A Századvég becslése szerint a jelenlegi töltöttségi szint miatt mindössze néhány hétre lenne elég a gáz, nem beszélve arról, hogy a szállítások leállítása szinte azonnal drasztikus áremelkedéshez, rövid távon pedig gazdasági recesszióhoz, üzembezárásokhoz, munkahelyek megszűnéséhez, az ellátási láncok összeomlásához és a lakossági fűtési szolgáltatások korlátozásához vezetne. Közben azonban egyre nagyobb társadalmi nyomás nehezedik a nyugati politikusokra, hogy kiterjesszék a szankciókat az olaj- és gázszállításokra is. Az ellentmondást számos európai és amerikai képviselő úgy próbálta feloldani, hogy nyilatkozataival demonstrálta a szankciók kiterjesztésének szándékát.

„Bár a piaci szereplők tisztában vannak a beavatkozás észszerűtlenségével, a sorozatos nyilatkozatok hatására egyre jobban tartanak annak bevezetésétől. A növekvő félelem mostanra tőzsdei árrobbanást eredményezett. A hétfői napon volt olyan időszak, amikor a földgáz ára elérte a 345 euró/MWh-t a holland gáztőzsdén (ez egy hét alatt három és félszeres áremelkedést jelentett)” – hívták fel a figyelmet. Emellett a piacok változékonysága is rendkívüli mértékben megnőtt, ami teret nyitott a spekulációnak. Mivel a gázszállítások továbbra is zavartalanok, a drasztikus áremelkedés következménye, hogy Oroszország árbevétele és az Európai Unió költségei folyamatosan növekednek.

A szankciók lebegtetése súlyos károkat okoz az Európai Uniónak és Magyarországnak is. Úgy látják, hogy a háborús helyzetben különösen fontos, hogy a képviselők tartózkodjanak a politikailag motivált, észszerűtlen nyilatkozatoktól, és higgadt, egyértelmű kijelentéseket tegyenek. Az energiapiaci pánik megállításához pedig elengedhetetlen, hogy a nyugati és magyar baloldali képviselők abbahagyják az energiaellátást érintő szankciók lebegtetését.

Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója tegnapi, az MTI-hez eljuttatott videónyilatkozatában rámutatott: Magyarországra a kőolaj és a földgáz nagyrészt Oroszországból érkezik, ráadásul a magyar háztartások jelentős hányada földgázzal fűt. Ezért aki a szankciókat ki akarja terjeszteni az energiaszektorra, és a gáz elzárásával fenyegetőzik, kárt okoz a magyar gazdaságnak és gyengíti a forintot. Ennek ellenére a baloldal többször is követelte a gázcsapok elzárását, illetve a szankcióknak az  energiaszektorra való kiterjesztését.

Az orosz–ukrán háború ellenére az aktív szavazók négyötöde (79 százalék) helyesli, hogy Magyarország orosz gázt vásárol – derül ki a Nézőpont Intézet kutatásából. Még a baloldali szavazók körében is több mint kétharmados (68 százalék) támogatottsággal bír, hogy Magyarország továbbra is gázt vásárol Oroszországtól.