Lelassította a falusi csok a népességfogyást

A kormány közlése szerint az indulása óta idén januárig több mint 27 ezer család igényelte a falusi családi otthonteremtési kedvezményt mintegy 149 milliárd forint értékben. A kérelmek több mint felét (54 százalék) lakásvásárlással egybekötött bővítésre vagy korszerűsítésre, átlagosan 7,7 millió forint összegben, míg másik részét már meglévő ingatlan korszerűsítésére vagy bővítésére nyújtották be, átlagosan 2,8 millió forint összegben – közölte tegnap a Duna House.

Nem mindegy azonban, hogy a lakásvásárlás tortájából mekkora szeletet tesz ki a falusi csok – kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője a cég közleménye szerint. Indulása óta ugyanis változatlan összegű ez a fajta támogatás, a lakásárak azonban – a pandémia ellenére is – szignifikánsan emelkedtek. Ez nemcsak a nagyvárosokban, hanem a falusi csok által érintett, kevesebb mint ötezer lakost számláló községekben is tapasztalható.

Emlékeztetnek, a falusi csok egy gyermek nevelése esetén hatszázezer, kettőnél 2,6 millió, háromnál pedig tízmillió forintos segítséget jelenthet használt lakás vásárlásához és korszerűsítéséhez a családoknak. A Duna House Barométer adatai szerint vidéken átlagosan 23,9 millió forintért lehet egy téglalakáshoz jutni.

E családi otthonteremtési kedvezmény bevezetésével – a Magyar Falu Program egyik fontos pilléreként – a kormány elsődleges célja az volt, hogy megállítsa a falvak, kistelepülések népességcsökkenését. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez sikerült is, a társadalmi fogyás tendenciája számottevően lelassult ebben az időszakban. A legtöbb igénylés az északkeleti régióból érkezik, arányosan a falusi csokban érintett községek számával, ugyanakkor – a főváros agglomerációján kívül – Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér megyében ugrott meg legnagyobb mértékben a lakosságszám a falusi csok motivációjára.

Benedikt Károly szerint a tavalyi bővítésnek köszönhetően már a községek több mint kilencven százaléka esetében elérhető a falusi csok, ami így az ingatlantranzakciók körülbelül 10–15 százalékát érintheti.

Az eddig megigényelt 149 milliárd forint a támogatás bevezetése óta átlagosan 14,9 milliárd forintot jelenthet negyedévente, amely alapján azt becsülik a Duna House szakemberei, hogy a program végéig, 2022 júliusáig még közel harmincmilliárd forintnyi támogatás fog érkezni a kistelepülések ingatlanpiacára.