Az energiabiztonság garantálása a fő cél

Az Oroszországot érintő szankciók már most komoly veszteséget jelentenek a magyar gazdaságnak, a hazai fizetőeszköz pedig a brüsszeli szankciók áldozata lett – közölte Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója.

Kijelentette, a magyar emberekre a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy lebegtetik a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra. Aki ezt kéri, az a magyar emberekkel akarja megfizettetni a háború árát, ezt pedig a magyar kormány semmilyen nemzetközi fórumon nem fogja támogatni – tette hozzá.

Ismert tény, hogy hazánkban elsődleges az energiabiztonság garantálása, ami nemcsak a rezsi, hanem a nyersanyagok rendelkezésre állása, az ország működése miatt is fontos. A kormány a végsőkig kitart amellett, hogy az energiabiztonságot semmilyen szankció ne veszélyeztesse. Az energiabiztonság a befektetők szempontjából is fontos. Az eszköztár stabilizálja az árfolyamot, a kormány nem engedi meg az energiakrízist.

Minél tovább tart a háború, annál inkább veszélybe kerülhet az energiaellátás, ezért mindenkinek érdeke a béke, gazdasági szempontból is. Mert bár a szankciók nem szűnnek meg azonnal, (egyelőre) nem érintik az energiaszektort. Az energiabiztonság a pénzügyi stabilitás szempontjából is érték.

Ami az inflációt illeti, megírtuk, a károkat a háború befejeztével lehet felmérni. Emiatt becslés sem adható sem a gazdasági növekedés, sem pedig az infláció későbbi mértékére. Értesüléseink szerint nem csupán 2–3 százalékkal fogja vissza az inflációt az árstop, hanem többel, mivel időközben drágultak a nyersanyagok és az energia egyaránt.

Az árstopok ezért már 3–4 százalékpontot jelentenek, úgy tudjuk, 8–8,5 százalék közötti infláció várható, amivel hazánk a 7–8. helyen áll a rangsorban. A cseh és a lengyel infláció is magasabb a magyarénál.

Ami még elmondható, a jelenlegi forintárfolyam nem tükrözi a gazdasági alapokat, a helyzet nem indokolja az árfolyam ilyen magas szintjét. A szankciós politikának a magyar fizetőeszköz az elszenvedője. Ilyen, minket is érintő intézkedés például az orosz bankok kizárása a SWIFT-rendszerből, az orosz jegybank devizatartalékának zárolása, sok orosz termelő cég szankciós listára helyezése.

Mint kiderült: a szankciós listák és a történések együttesen befolyásolják az egész régió pénzpiacát. Ilyen helyzetekben a jegybankok minden eszközt bevetnek. Idehaza olyan akcióterv készül, amellyel kivédhetők a további negatív hatások; egy felkészült kormány és jegybank néz szembe a kihívásokkal.

Egy, az élelmezés szempontjából kulcsfontosságú kérdés még, amit a gabonaexport regisztrációja kapcsán már lapunk megírt, ez az építőanyagok kiviteléhez hasonló intézkedés, az állam élhet elővásárlási vagy vételi jogával, szándékáról pedig harminc napon belül nyilatkozik a bejelentő felé.

Történelmi mélypontra esett a forint árfolyama, lapzártánk idején megközelítette, de nem lépte át a négyszáz forintos lélektani határt az euróval szemben. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője lapunk megkeresésére elmondta, a rendkívül magas árfolyam elsősorban inflációs hatást vált ki. Az elemző rámutatott, a fogyasztói szokások is átalakulhatnak ezáltal. Az egyik magatartásforma, hogy a lakosság költekezni és felvásárolni kezd. A hiánygazdaság és a keresleti boom gyorsuló inflációt eredményez. A másik lehetséges forgatókönyv, hogy az emberek megtakarítanak, kivárnak a vásárlásokkal, és félretesznek. Ez viszont a gazdaság teljesítményét fékezheti. Bár Virovácz Péter szerint egyelőre még nem kell számolni a lassuló növekedéssel, az orosz–ukrán konfliktus elhúzódása azonban akár recessziót is hozhat magával. (MOA)