Gazdaság

Az árstop fogja vissza a hazai pénzromlást

Hétindító. Ha a nemzetközi helyzet tovább súlyosbodik, nem zárható ki az alapkamat növelése sem

Az eurózónában gyorsult az infláció, ugyanakkor a magyar pénzromlást néhány tized százalékponttal visszafoghatta a hét alapvető élelmiszer árstopja.

Az árstop fogja vissza a hazai pénzromlást
Az áremelkedés üteme tág határok között mozoghat, de az árstop fékezheti
Fotó: MH/Török Péter

Holnap nem tart kamatdöntő ülést a jegybank monetáris tanácsa, ugyanakkor mivel a jegybank a múlt héten 75 bázisponttal, 5,35 százalékra emelte az egyhetes betéti kamatot – a forint gyengülésének megállítása céljából –, így megközelítette a kamatfolyosó tetejét. Emiatt – hogy fennmaradjon a további szigorításokhoz szükséges mozgástér – szükség van a kamatfolyosó tetejének módosítására – írta lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője.

Kifejtette, ezt a jegybanknak célszerű holnap meglépnie, hiszen enélkül, ha a nemzetközi helyzet tovább romlik, akkor arra a monetáris politika nem tud reagálni már csütörtökön sem. Ugyanakkor nem lenne meglepő, ha holnap az alapkamat is növekedne. Az, hogy kell-e csütörtökön szigorítani, nehezen mondható meg előre, a 380 forint körüli vagy afeletti euróárfolyam semmiképpen sincs összhangban a jegybanki inflációs céllal.

Szintén holnap ad ki tájékoztatót a Pénzügyminisztérium a költségvetés februári adatairól. A januári 151 milliárd forintos többlet után februárban jelentős hiány alakulhatott ki a büdzsében a kormányzati transzferek eredményeként. Ugyanakkor különösen is fontos feladat a mostani bizonytalan pénzpiaci helyzetben a költségvetési hiány leszorítása, amelyet az orosz–ukrán háború következményei nem segítenek.

Szerdán közli a KSH a februári inflációs adatokat. Bár korábban azt reméltük, hogy a februári infláció már enyhe mérséklődést mutat a januárihoz képest, a beérkező eurózónás adatok átírják ezt, hiszen az eurózóna inflációja 0,7 százalékponttal gyorsult. Ugyanakkor a magyar pénzromlást néhány tized százalékponttal visszafoghatta a hét alapvető élelmiszer árstopja, így februárra az előző havi 7,9 százalékról csupán 8,3 százalékig gyorsulhatott a pénzromlás üteme. A további hónapok inflációs pályáját jelentősen átírja az orosz–ukrán háború, amelynek nyomán az energiaárak tovább növekednek, de vélhetően tovább szakadoznak az ellátási láncok, és nőnek a szállítási költségek is. Így az idei év egészére 7,8 százalékos inflációt várunk, bár fontos hangsúlyozni, hogy nagy a bizonytalanság, az áremelkedési ütem tág határok között alakulhat.

Pénteken közli a KSH a januári ipari adat második becslését és a termékkülkereskedelmi adat első becslését. A januári ipari termelés első becsléséből tudjuk, hogy az ágazat teljesítménye januárban jelentősen, 8,9 százalékkal bővült éves alapon. A második becslésből megtudjuk az egyes ágazatok teljesítményének alakulását, amelyen belül is fontos tényező a jelentős súlyú, de a korábbi hónapokban a chiphiány miatt nehézségekkel küzdő járműgyártás. A kedvező ipari adat remélhetőleg javított a külkereskedelmi teljesítményen is.

Az Eurostat adatai közül a negyedik negyedéves GDP második becslését emelhetjük ki, ami holnap jelenik meg. Az első becslés szerint az Európai Unió gazdasága negyedéves alapon 0,4, míg éves alapon 4,8 százalékkal bővült, az eurózóna esetében pedig a két bővülési ütem rendre 0,3, illetve 4,6 százalék volt. A második becslésből kiderül, hogy Magyarországnak sikerült-e megőriznie kedvező helyezését a növekedési rangsorban.

Kapcsolódó írásaink

Egyre több beruházás

ĀHétindító. Amennyiben a kínálati feltételek adottak, keresleti oldalról a januári ipari termelés érdemi bővülést is mutathat, ezzel felülmúlva a várakozásokat