Gazdaság

Ukrajna félúton vagy tévúton?

Újabb igazolást nyert, hogy korábban is és jelenleg is a magyar forint kedvezőtlen mozgását alapvetően nemzetközi tényezők okozzák

A katonai támadás hírére a forint is a 370 forintos határ közelébe kúszott vissza, majd e hét közepére már meghaladta a 380 forintot is, noha a Magyar Nemzeti Bank sikeres antiinflációs politikájának köszönhetően a kamatemelési intézkedések megkezdésétől a támadás előtti hétig 372-ről a 350 forint közelébe erősödött – jelentette ki Lentner Csaba.

Ukrajna félúton vagy tévúton?
Lentner Csaba: Az események jelentősen megzavarják a nemzetközi pénzpiacokat
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Északkeleti szomszédunk Oroszország után Európa második legnagyobb területű állama, ugyanakkor az egyik legszegényebb. Nagyon magas szegénységi rátával és súlyos korrupcióval küszködik – mondta lapunk megkeresésére Lentner Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közgazdászprofesszora. Elmondása szerint a hatalmas termékeny mezőgazdasági területeinek köszönhetően a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre, ám 2011-ben a Forbes magazin a világ tíz legrosszabb gazdaságának rangsorában a negyedik helyre helyezte Ukrajnát, az afrikai Guinea után. Potenciális gazdagság és az effektív szegénység, illetve kiszolgáltatottság egyaránt jellemzi Ukrajnát.

Történelmi múlt

„Történelmi múltunk nagyfokú hasonlósága okán akár baráti nemzet is lehetnénk. Novgorod és Kijev egyesülésével 1019-ben jött létre a Kijevi Nagyfejedelemség, s az államalapítás azonos időszakra esésén túlmenően a kereszténység felvétele is egy időre esik az ukrán és magyar nemzet vonatkozásában. Sőt ugyanúgy megtapasztalták a Habsburg és szovjet uralom negatívumait is, mint mi, magyarok” – magyarázta a közgazdászprofesszor. Kifejtette: jó néhány éve Ukrajna annak ellenére kezdett nyugati orientációba, hogy ehhez semmiféle gazdasági és geopolitikai adottsággal nem bírt. A Szovjetunióban fontos mezőgazdasági és ipari övezet volt, de máig függ Oroszországtól. Energiatermelése az orosz földgázon és kőolajon nyugszik, s ez a nagy külgazdasági függőség kiszolgáltatottá teszi az országot a nemzetközi változásoknak, főleg az orosz-érdekszférából való kiszakadást nehezíti.

S ha ennek erővel, fegyveres úton történő módja felé sodródik, úgy szembesül az orosz hadsereg nyomasztó fölényével, s legfőképpen saját hadserege harmincéves technikai-fejlettségi lemaradásával, aminek eszközutánpótlása ráadásul Oroszországtól függ. Az orosz invázió elleni védekezése így mind gazdasági, mind katonai oldalról reménytelen – tette hozzá.

Pénzpiaci zavarok

Lentner Csaba szerint messzemenőleg konstatálható, hogy az ukrán események a nemzetközi pénzpiacokat megzavarják, főleg a kelet-közép-európai térség valutastabilitását ássák alá. A térség országait a nyugati befektetők jobbára regionális alapon finanszírozzák, s úgy vesznek a térségbeli országok állampapírjaiból vagy fektetnek be működőtőkét, hogy a biztonságot elsődlegesnek értékelik. S ha ez nincs, és már nem is annyira a gazdasági biztonság, hanem az életvitel stabilitása hiányzik, így a térségből a pénzkivonás fel fog gyorsulni – fogalmazott a közgazdászprofesszor, majd hozzátette: a katonai támadás hírére a forint is máris a 370 forintos határ közelébe kúszott vissza, noha a Magyar Nemzeti Bank sikeres antiinflációs politikájának köszönhetően a kamatemelési intézkedések megkezdésétől, a támadás előtti hétig 372 forintról a 350 forint közelébe erősödött. Sőt a hét közepével 382 forint felett jegyeztek egy eurót.

Nem kizárt a négyszáz forintos jegyzés sem, ha a harcok elhúzódnak. Újabb igazolást nyert, hogy korábban is és jelenleg is a magyar forint kedvezőtlen mozgását alapvetően nemzetközi tényezők okozzák. „Mi azonban képesek vagyunk az árfolyam alakulását piaci alapon kezelni, de február 25-én az ukrán valuta árfolyamát 29,25 hrivnya/dollár szinten befagyasztották, vagyis az ország gazdasága jó időre, akár a fegyveres harcoktól függetlenül is lebénult. A termelés leállt, a pénzügyi élet befulladt” – nyomatékosította. Mélypontra került szerda délig a forint, az euró/forint kereszt 382,1-ig emelkedett. A héten azonban a régiós devizák mind újra gyengülésbe kezdtek, és a forinthoz hasonlóan a zloty is ismét veszített az értékéből, ahogy a befektetők tesztelni kezdték a jegybankok elszántságát és kitapogatni az általuk védett határvonalakat.

Földgáz és kőolaj

A közgazdászprofesszor szót ejtett többek között arról is, hogy a várható külföldi tőkekivonáson és a térség valutáinak kedvezőtlen mozgásán túlmenően számolni kell a jövőben azzal, hogy a bizonytalanabbá váló szállítási útvonalak következtében a földgázhoz és a kőolajhoz való hozzáférés megnehezül, amely az árakban is lecsapódik majd. Kedvező azonban, hogy a magyar tárolók szénhidrogén-származékokból való feltöltöttsége jó, s az Oroszországhoz fűződő politikai kapcsola­taink előremutatók. Számolni kell az Ukrajnából hazánk felé mozgó százezrek elhelyezésével, egészségügyi ellátásuk megszervezésével, humanitárius segítség nyújtásával, amely a magyar költségvetésnek több száz milliárdos terhet jelent, nem beszélve a hadsereg és a tartalékosok északkeleti határ felé való mozgatásáról – mondta.

Kiemelte: az orosz–ukrán háború hatása, főleg, ha elhúzódik, partizánháború jelleget ölt, bizony a magyar gazdaságra akár évekig beláthatatlan terhet ró, de az európai újjáépítés egészét is hátráltatja. Valószínű, hogy nem százezrek, hanem milliók fognak elköltözni a mára már csak 40 milliós országból, amely egyébként is egy kivándorlóország, hiszen 1990 és 2021 között a népessége nyolcmillióval csökkent. Vagyis ha a háborús helyzet rövid időn belül nem oldódik meg, úgy a magyar gazdaságra a Covid–19-járvány gazdasági következményeihez hasonló kitettség várhat. Ugyanúgy, mint más kelet-közép-európai országokra, de az Európai Unió egészére is – zárta szavait Lentner Csaba.

Kapcsolódó írásaink

A kormány megbecsüli a munkavállalókat

ĀMagyarország rendszerváltozást követő első két évtizedének liberális kormányzatai alatt nem volt példa arra, hogy válságok közepette bővüljenek a szociális juttatások