Egyre több beruházás

Kedden negyedik negyedéves beruházási és januári ipari termelésiár-adatokat hoz nyilvánosságra a statisztikai hivatal. Regős Gábor, a Századvég konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője lapunknak elmondta, a beruházások a harmadik negyedévben 12,4 százalékkal bővültek éves alapon. Bár a negyedik negyedévben a kormányzat némileg visszafogta beruházási tevékenységét, az építőipar teljesítménye azonban összességében kedvezően alakult, így a beruházások volumene is vélhetően érdemben növekedni tudott.

Az ipari termelői árak decemberben jelentősen, éves alapon 22,3, míg havi alapon 1,6 százalékkal növekedtek, amit az alapanyag- és az energiaárak növekedése magyaráz. Januárban az áremelkedés vélhe­tően tovább folytatódott, csak a mértéke kérdéses. A kedvezőtlen inflációs adatok nyomán nem kizárt a további gyorsulás sem.

Szerdán a negyedik negyedéves GDP második becslése jelenik meg. A GDP első becsléséből tudjuk, hogy a gazdasági teljesítmény a negyedik negyedévben a vártnál gyorsabban, 7,2 százalékkal, míg az év egészében 7,1 százalékkal bővült – ismertette Regős Gábor. A második becslésben a fő számok várhatóan csak minimális mértékben változnak, viszont megtudjuk, hogy a termelési és felhasználási oldalon az egyes tételek hogyan változtak, mennyivel járultak hozzá a gazdasági növekedéshez.

Csütörtökön a januári kiskereskedelmi forgalom első becslését közli a KSH. Decemberben a kiskereskedelmi forgalom volumene 6,2 százalékkal bővült éves alapon, ami érdemi emelkedés. A januári forgalombővülést felfelé húzhatta a bérek emelkedése. Ugyanakkor a gyorsuló infláció negatívan hathatott a kiskereskedelmi forgalom volumenére. Visszafoghatta még a január végi forgalmat az élelmiszerárstop bejelentése is, amelynek nyomán a háztartások vásárlásaikat néhány nappal elhalaszthatták. Szintén felfelé húzhatta a kiskereskedelmi forgalom bővülését, hogy az idei évben nem voltak a tavalyihoz hasonló korlátozások a koronavírus kapcsán.

Pénteken a januári ipari termelés első becslését hozza nyilvánosságra a statisztikai hivatal. Decemberben az ipari termelés 5,8 százalékkal bővült éves alapon, ami a várakozásoknál kedvezőbb adat. A januári számokat több tényező is befolyásolja majd: meghatározó lesz az alapanyaghiány és a szállítási nehézségek alakulása, amelyek eddig leginkább a járműgyártás teljesítményét vetették vissza.

Ugyanakkor a januári adatban az is döntő lehet, hogy az egyes gyárak téli leállása mennyivel volt rövidebb vagy hosszabb az egy évvel korábbinál – mutatott rá Regős Gábor. A KSH által meg­figyelt feldolgozóipari ágazatok rendelésállománya az év végén 22,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, így amennyiben a kínálati feltételek adottak, keresleti oldalról az ipari termelés érdemi bővülést is mutathat.

Csütörtökön dönt a jegybank az egyhetes betét kamatáról. Múlt héten a korábbi ütemnek megfelelően 30 bázisponttal növelte a kamatot az MNB, azaz mint a jegybank vezetése hangsúlyozta is, inkább a kiszámíthatóságot vették figyelembe, mint a vártnál magasabb januári inflációs adatot. Ez alapján a héten nem számítunk az egyhetes betét kamatának változására, ám amennyiben az orosz–ukrán háborús konfliktus hatására a forint árfolyama további gyengülést mutat, akkor az inflációs folyamatok lassítása érdekében a jegybanknak mégis szigorítania kell a monetáris politikáján.

Az Eurostatnál is adatokban gazdag hét elé nézünk: szerdán közlik az eurózóna februári inflációjának gyorsbecslését, csütörtökön az ipari termelői árak januá­ri alakulását, pénteken pedig a ja­nuá­ri kiskereskedelmi adatokat. Az euró­zóna inflációja a decemberi öt százalék után 5,1 százalék volt januárban. Kérdés, hogy februárban tudott-e már lassulni a pénzromlás üteme vagy esetleg tovább gyorsult.

Decemberben az ipari termelői árak nemcsak hazánkban, hanem az EU egészében érdemben növekedtek: havi alapon 2,9, míg éves alapon 26,2 százalékkal. Az árak emelkedése ja­nuár­ban is folytatódhatott, a kérdés csupán az, hogy dinamikája lassult vagy gyorsult az év végihez képest. A magyarnál kedvezőtlenebbül alakult ugyanakkor a decemberi kiskereskedelmi adat az Európai Unióban: éves szinten 2,6 százalékkal növekedett, míg havi alapon 2,8 százalékkal csökkent. Ebből következően vélhetően a januári adat is kedvezőtlenebb lesz a magyarnál, amire szintén jelentős hatással lehet a viszonylag magas inflációs környezet.