Gazdaság

Emelkedik a lakásépítési kedv

A kedvezményes lakásépítési áfa újbóli bevezetése, valamint az elhalasztott vásárlások szintén kedveznek a piacnak

Egymástól nagyon eltérő folyamatok jellemezték az új lakások piacát 2021-ben. A lakásátadások száma ugyanis 29 százalékkal csökkent, ám a lakásépítési áfa és a Zöld Otthon Program miatt a lakásépítési kedv fokozódott, a kiadott engedélyek száma 33 százalékkal emelkedett – derül ki az Ingatlan.com legújabb, hivatalos adatokat feldolgozó elemzéséből.

Emelkedik a lakásépítési kedv
A tervezettnél később életbe lépő szigorúbb energetikai szabályok miatt több építkezés átmenetileg leállt
Fotó: MH/Purger Tamás

A múlt évben 29 százalékkal csökkent a használatba vett lakások száma a 2020-as szinthez képest, 2015 óta először következett be csökkenés – közölte az Ingatlan.com. Bár az átadott lakások száma mérséklődött, a lakásépítési kedv felfutott: 2021-ben 33 százalékkal több engedélyt adtak ki, mint 2020-ban – tették hozzá.

„Tavaly azért épülhetett kevesebb lakás, mert a szigorúbb energetikai szabályozások tervezett, de elhalasztott határideje miatt sok építtető már 2020-ban befejezte a megkezdett lakásépítéseket. Az új lakások piacán látható bővülést az is visszafogta, hogy a múlt év során emelkedtek az alapanyagárak” – közölte Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője Hozzátette: a múlt év elején a kedvezményes lakásépítési áfa újbóli bevezetésének, valamint a járvány legsúlyosabb időszakából elhalasztott vásárlásoknak köszönhetően nőtt tavaly a lakásépítési kedv, ennek további lökést adott a múlt év októberében elindult Zöld Otthon Program, amelynek keretében kedvezményes kamatozású lakáshitelt lehet igényelni energiatakarékos lakóingatlanok építésére, vásárlására.

A 2021-es adatokból látható, a saját használatra épített lakások aránya 45-ről 34 százalékra csökkent, az értékesítési céllal épült lakásoké pedig 53-ról 60 százalék fölé nőtt 2020-hoz képest – emelte ki. A használatba vett új lakások átlagos alapterülete 7,3 négyzetméterrel, 90,7 négyzetméterre csökkent egy év alatt. Mindkét változás azzal magyarázható, hogy  
a társasházak szerepe nőtt a piacon – mutatott rá a szakértő.

Az Ingatlan.com megvizsgálta azt is, hogy február végén mennyiért kínálták eladásra az új lakásokat az országban. Budapesten az 1,048 milliós négyzetméterenkénti átlagár 17 százalékos drágulásnak felel meg 2020 februárjához képest – közölték. „A fővároson kívüli pia­cot nézve a megyeszékhelyeken beszélhetünk jelentősebb újlakás-kínálatról. Ezekben a városokban az átlagos négyzetméterár egy év alatt több mint 16 százalékkal 663 ezer forintra nőtt, de az országon belül komoly eltérések vannak” – mondta Balogh László.

Debrecenben például 800 ezer forint fölé ment az átlagos négyzetméterár, de Nyíregyházán ötszázezer forint alatti árszint volt februárban – tette hozzá. Az OTP Ingatlanpont hálózatának tapasztalatai alapján az utolsó negyedévben a Zöld Otthon Program indulása adott további lökést az új építésű ingatlanoknak, és bár a piac egészére hivatalos statisztikák még nem érhetőek el, az OTP Ingatlanpont adatai alapján 2021 sikeres évnek nevezhető, és a lakáspiac lendülete 2022 első heteiben sem tört meg.

A közvetítőhálózat szakértőinek összesítésre alapján bár területenként eltérő mértékben, de országos szinten már januárban újra éledt és most is mindenhol aktív a piac.

Kapcsolódó írásaink