Inflációmérséklő intézkedések

A kormány 2013-ban vezette be a rezsicsökkentést, a lakosság az elektromos áramot a földgázt, a távhő- és közműszolgáltatást a piaci árnál érdemben alacsonyabb áron kapja, és a rezsidíjak nem változtak. A kedvező hatás azonnal számszerűsíthető, már az első évben csökkent a hátralékosok száma és a felgyülemlett rezsitartozás mértéke, valamint az elmaradt napok száma is. A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal adataiból egyértelműen kiderül, megfizethetőbbek lettek az árak, és többen tudják a számlákat maradéktalanul kiegyenlíteni.

Ha az inflációs hatást nézzük, az Európai Unió átlagában 1–1,5 százalékponttal növelte éves alapon 2021 végén a rezsiárak emelkedése a teljes inflációt. Mivel Magyarországon a rezsitételek súlya (5,1 százalék) nem tér el érdemben az EU-ban tapasztalt értéktől, így az annak átlagában mért hatás érvényesnek tekinthető Magyarországra is.

Az üzemanyagárstop nélkül jelenleg a háztartások nagyjából 512 forintos literenkénti áron tudnának benzint és 530 forint/liter áron tudnának gázolajat tankolni. Ez a jelenleg érvényes, maximalizált 480 forint/literes árakat 6,7 százalékkal (32 forinttal), illetve 10,4 százalékkal (50 forinttal) haladná meg, és a kormány további három hónappal meghosszabbította a benzinárstopot.

Írtuk, az intézkedés azért különösen fontos, mert bár az elmúlt egy évben a világon mindenütt ugrásszerűen megnőtt a benzin ára, az árplafon bevezetése előtt is csak kevesen vásárolhattak a magyar fogyasztóknál olcsóbban üzemanyagot Európában. Ezek a költségek azonban közvetve ugyan, de gyakorlatilag minden termék végfelhasználói árában megjelennek, mivel a folyamatos emelkedéssel az előállítási költségek is nőnek. Az üzemanyag-fogyasztás súlya a fogyasztói kosárban hat százalék, az infláció mintegy fél százalékponttal lenne magasabb hatósági ármaximálás nélkül.

Az élelmiszerárstop által érintett és az azokat helyettesítő termékek – amelyeknek áraira az intézkedés ugyanúgy leszorító hatással bír – összesített súlya a fogyasztói kosárban 4,1 százalékot tesz ki. A kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell és csirkefarhát és a 2,8 százalékos UHT tehéntej legfeljebb a tavaly október 15-i árakon forgalmazható. Megírtuk, az intézkedés különösen a gyermekes családokat és az időseket védi. E termékeknél a rendelkezésre álló adataink szerint 18–22 százalékkal lennének magasabbak az árak a kormányzati intézkedés hiányában, vagyis összességében 0,7–0,9 százalékponttal lenne magasabb az infláció. Fontos viszont, hogy az élelmiszerár-plafon jótékony hatása először csak a februári inflációs adatokban jelenik meg.

Kijelenthető, hogy a kamatstopon kívüli (amely csaknem félmillió hitelszerződést érint) három ármaximáló intézkedés egy ember átlagos havi fogyasztási kiadásának 15,2 százalékát érinti, az infláció pedig ezek hiányában megközelítené vagy el is érné a tíz százalékot. Egy ilyen adattal Magyarország Litvánia és Észtország után a harmadik legmagasabb értékkel bírna, azonban így hazánk mindössze a hatodik helyen áll az inflációs rangsorban.