Gazdaság

Mentőöv az adatoknak

Nyerő magyarok. Ötvenezer euró támogatást nyert a Horizon 2020 programban az iSave Informatika Kft., a találmány ötvözi a merevlemez és a felhőalapú adattárolás előnyeit

Samarjai Zsolt, az iSave nevű informatikai cég tulajdonosa nagyon jó érzékkel tapintott rá egy olyan megoldatlan problémára, amely világszinten okoz aggodalmat a laptopot használók körében, ez nem más, mint az adatbiztonság problematikája. Céltudatosan és máig nem csillapodó elhivatottsággal indult el ebbe az irányba eleinte gondolatban, majd a tettek szintjén is. Az Európai Unió H2020 pályázatának elnyerésekor még csak tervek voltak a fejében. Megkérdeztük, most hol tart a fejlesztés.

Mentőöv az adatoknak
Samarjai Zsolt: A fejlesztésnek várhatóan idén tavasszal a végére érünk
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

– Miért jelent különösen nagy veszélyt az adatvesztés kockázata a laptopot használókra az asztali számítógépeket alkalmazókhoz képest?

– Vállalati felhasználást feltételezve az asztali gépek esetében mindig rendelkezésre áll egy informatikai háttér-infrastruktúra, amely valamilyen szintű adatvédelmi szolgáltatást is biztosít. Hordozható gépek esetében ez nem mondható el, abban az esetben, ha nem az irodában végezzük a munkánkat. Márpedig ezek egyik legfontosabb előnye, hogy munkánkat nem kell helyhez kötötten végeznünk, dolgozhatunk akár a Covid–19-járvány alatt egyre szélesebb körben alkalmazott távmunkában is.

Ha megnézzük az elmúlt egy-két évtizedben az eladott asztali és hordozható gépek arányát, azt láthatjuk, hogy ez húsz évvel ezelőtt egyértelműen az asztali gépek irányába dőlt el. Majd rohamléptekben teret hódított egy trend, amelynek hatására fokozatosan egyre több laptopot adtak és adnak el ma is. Több nemzetközi multinagyvállalat működésére van rálátásom, és tudom, hogy számos ezek közül már egyáltalán nem vásárol asztali számítógépet. Még akkor sem, ha az adott munkakörök nem kívánják meg a mobilitás képességét.

– Milyen megoldások léteznek számukra, amelyek nem megfelelő volta elindította önt a fejlesztés útján?

– Egy notebookhasználó kevés és nem megfelelő lehetőség közül válogathat, ha az adatait folyamatosan biztonságban szeretné tudni. A kezdet kezdetén CD-re mentettünk, ami nem automatizálható észszerű keretek között, ez a nyers adminisztráció nem végezhető folyamatosan munkavégzés közben, és az adatmentés ebben a formában korántsem professzionális. Ezt követően jelentek meg a különféle online, felhőalapú szolgáltatások. Sokan ezeket azért használják, mert úgy gondolják, teljes körű adatbiztonságot szolgáltatnak, ez azonban nincs így. Ezek több eszköz közötti adatcserét és hozzáférést biztosítanak.

Egy zsarolóvírus vagy a fiókunk feltörése esetén nem jelentenek megoldást, hiszen az adatainkat éppúgy elveszíthetjük. Professzionális felhasználók gyakran tesznek több meghajtót a gépükbe, majd egy backupszoftver telepítésével oldják meg az adatmentésüket. De ez esetben is van adatvesztési kockázat, hozzáférhet a kicsi gyermekünk a géphez, belefolyhat a kávé, meghibásodhat a hardver, vagy teljesen megsemmisül az eszközünk. Összességében tehát nincs olyan komplett megoldás, amely maradéktalanul lefedné a backup fogalmát. (A backup nem azonos az adatmentéssel, míg az előző az élő adatokról készített másolatok képzését, illetve azoknak egy offline tárolón történő megőrzését jelenti, addig az adatmentést egy szakember végzi, amikor hardvermeghibásodás esetén lementi az adatokat.)

– Ekkor jött ön a képbe.

– Igen, ez volt a gyújtópontja az ötletemnek, ami a pályázat alapját is adta. Szerettem volna egy olyan terméket létrehozni, amely önmagában megoldást jelent az összes felmerülő problémára. Egy fizikailag elkülönülő és kivehető backup drive-ot, amelyre az eszköz önmaga és automatizáltan készít mentéseket, azokat offline üzemmódban tárolja, mindezt rendkívül gyorsan. Az eszköz konfigurálása egy általános felhasználói tudással is elvégezhető. Egy zsarolóvírus esetén a beépített menedzsmentfelületen instant módon, percek alatt visszaállítható egy vírus nélküli rendszerállapot, valamint visszatölthetők az adatok internetkapcsolat vagy külső eszköz használata nélkül. Akár egy repülőút kellős közepén, tízezer méter magasan. Erre az ötletre íródott a pályázat.

– Milyen messzire sikerült azóta elrugaszkodni?

– A pályázat beadásakor egy szabványos, 2,5 inch (10 mm x 70 mm x 9 mm) méretű SSD (solid-state drive) megoldásban gondolkodtam. Időközben aztán a technológia elindult a kisebb, M.2-es méretű SSD-k irányába, kiszorítva a piacról az alapötletben lévő megoldást. Az SSD-k esetében az adatokat nem egy mágneses korongon tároljuk, hanem egy beültethető chipen.

Bár ez egy sokkal fejlettebb technológia, és „csak” elektronikai tervezést igényel, nehéz volt olyan embert találni itthon, aki ilyen fejlesztésben tud gondolkodni. Sok energiát fektettem a csapat felépítésébe, nem sok sikerrel, így a fejlesztés megrekedt. Végül aztán egy szerencsés fordulat következtében elkezdtük fejleszteni a DupliDrive M.2-es verzióját, és nemrégen megszületett a prototípus is. Időközben beadtunk egy szabadalmi kérvényt is, amiből lett egy Magyarországon érvényes használati minta (ez a szabadalomszerű, ahhoz hasonló védelmet nyújtó módszer), valamint kérvényeztük az európai szabadalmat is, aminek még várjuk az eredményét.

– Ez majdnem minden felmerülő problémára megoldást hozott. De mi van abban az esetben, ha ellopják a notebookomat a backupot szolgáltató SSD-vel együtt?

– Ilyenkor jön képbe egy külső, az éles rendszerünktől fizikailag, szerencsés esetben földrajzilag is elkülönülő tároló, ahová a back-upokat ki tudom helyezni. Ezen elgondolás mentén született meg a DupliDrive cloud, amely egy felhőalapú szolgáltatás. A felhasználók ezt a jövőben a DupliDrive (DDC) termékhez tudják kiegészítő szolgáltatásként igénybe venni, ha úgy ítélik meg, hogy számukra a lopás vagy a teljes megsemmisülés kockázata fennáll. A DDC ugyanis a backupállományokat titkosított formában tárolja a felhasználó saját felhőfiókjában.

A titkosításhoz használt kulcsot csak ő ismeri, így garantálni tudjuk azt, hogy az állományaihoz rajta kívül senki nem fér hozzá, még szándékosság esetén sem. Teljes visszaállítás esetén tehát mindössze annyit kell majd tennünk, hogy a gépünk megsemmisülését követően az új laptopunkba beletesszük az újonnan megvásárolt smart SSD-t, ami a cloudból gyorsan és egyszerűen visszatölti a backupállományunkat.

Ezt követően minimális felhasználói tudással visszaállítható a munkára fogható, kész, működőképes környezet, valamint az összes, előzőleg tárolt dokumentum, kép, videó stb. Sokan a saját bőrükön tapasztalhatták, hogy egy teljes gép újratelepítése körülbelül egy hetet vesz igénybe, ellentétben ezzel a megoldással, amelynek segítségével tíz perc alatt elvégezhető. E két fejlesztéssel, a backup drive-val és a felhőszolgáltatással együtt egy teljes körű adatbiztonságot tudunk mind a magánszemélyek, mind a vállalati szféra számára nyújtani, csekély anyagi ráfordítással és magas színvonalon, ami a felhasználói igényekhez igazodva skálázható is.

– Mikor lélegezhetnek fel a laptophasználók?

– A cloudfejlesztésnek várhatóan idén tavasszal a végére érünk, majd önálló termékként szeretnék piacra lépni vele. A fejlesztés másik, hardveres ága sajnos csúszni fog. Komoly chiphiánnyal küzd ugyanis a szakma, felmentek az árak, nehezített az alkatrészek beszerzése, ami összességében elénk is komoly akadályokat gördít. Ha véglegesítődik a drive, és a gyártása is biztosított lesz, összekötjük a cloudszolgáltatással. Így az eredeti elképzelésünk megvalósul, csak fordított sorrendben.

– Mit üzen az úton most elindulóknak?

– Amikor a projekt kezdetekor zöldfülűként beültem egy-egy tárgyalásra, nem értettem, miért nem lehet meghozni egy befektetői döntést rövidebb idő alatt egy adott találmány esetében, miért vacillál bárki is hosszasan. A magam mögött hagyott időszak alatt azonban megtanultam, hogy a sikerhez nem elég pusztán egy jó ötlet. Számos mozaikdarabnak kell komplett egységgé összeállnia ahhoz, hogy egy valóban piacképes termék legyen az ember kezében.

A sok-sok idő, befektetett munka, kitartás mellett nagyon fontos még a megfelelő szakemberek, kollégák megtalálása. Nem szabad azt hinnünk, hogy minden egyes részfeladathoz értünk, csak mert az ötlet, a know-how tőlünk származik. A közvetlen uniós pályázatokat is nagyon jó lehetőségnek tartom innovációk megalkotása, továbbfejlesztése terén, csak ajánlani tudom mindenkinek.

Nyerő magyarok rovatunk a Magyar Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. támogatásával készült

További információért kattintson ide, vagy ide.

MFK

Kapcsolódó írásaink

Könyvkiadás egy misszió szárnyán

ĀNyerő magyarok. Háromszázezer euró támogatást nyert a Metropolis Media Group Kft. a Creative Europe program keretében, amelyből a kiadó az európai irodalom igazi gyöngyszemeit mutathatja meg a magyar olvasóknak

Kettő az egyben, ami majdnem három

ĀNyerő magyarok. Ötvenezer euró támogatást nyert a Horizon 2020 programban az Arteries Studio Kft., – nagy az érdeklődés a beltéri helymeghatározással felszerelt drónos leltározási rendszerre