Az MNB 50 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot

A testület legutóbbi kamatmeghatározó ülésén, januárban szintén 50 bázisponttal 2,90 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot.

Elemzők kedden 50 bázispontos kamatemelésre számítottak.

A testület 2021 júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig 2020 július óta állt 0,60 százalékon.

A határozott, további szigorításban egyhangúlag egyetért a monetáris tanács, miután a helyzet nem lett egyszerűbb, és a kilátások sem lettek tisztábbak februárra az előző kamatdöntés óta - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a kamatdöntést követő online háttérbeszélgetésen kedden Budapesten.

A fogyasztóiár-index és a maginfláció a várakozásokat meghaladóan tovább nőtt februárban - mondta. Már januárban a szokásosnál lényegesen nagyobb áremelések következtek be, ami az elmúlt 10 év átlagának háromszorosa volt. Az előző kamatdöntés óta tovább erősödtek a felfelé mutató kockázatok - tette hozzá. Úgy vélte, a februári mutató megközelítheti a 8,5 százalékot, és „az infláció elleni küzdelem hosszú út lesz”.

Hangsúlyozta: az infláció szükségessé, a reálgazdaság teljesítménye pedig lehetővé teszi a monetáris kondíciók folytatódó, kiszámítható szigorítását.

Arra a kérdésre, hogy 50 bázispontnál magasabb emelés lehetséges-e a jövőben, az MNB alelnöke közölte: a januári döntés egyértelmű irányt jelölt ki. „Ezt a pályát kiszámítható és határozott módon visszük tovább” - szögezte le, hozzátéve: a szigorú alapállást hosszabb időn keresztül kell folytatni a másodkörös hatások, azaz a várakozások begyűrűzésének elkerüléséhez.

Az inflációs ráta csökkenésének megindulása kitolódik, a maginfláció a következő hónapokban tovább emelkedik. Meghatározónak nevezte az év eleji átárazásokat a márciusi jegybanki inflációs prognózis módosításában.

Kifejtette: a termékek és szolgáltatások széles körében a szokásosnál lényegesen nagyobb mértékű drágulás következett be januárban. A globális kínálati sokkok az iparcikkek árának gyors emelkedését okozzák, ezért az iparcikkek árindexe meghaladta a piaci szolgáltatásokét nemzetközi összevetésben és itthon is. Ez most megfordult az elmúlt 10 évhez képest; mivel korábban a piaci szolgáltatások és az iparcikkek inflációs különbözete rendre 2-3 százalékpont volt a piaci szolgáltatások javára. Ebben az is benne van, hogy a járvány okozta válság világszerte átírta a fogyasztás szerkezetét és az inflációét. Az emelkedő inflációval párhuzamosan az inflációs várakozások is emelkednek - mondta.

Kiemelte, hogy magas átárazásra kell felkészülni februárban is. Az inflációban globálisan meghatározó a nyersanyag- és energiaárak alakulása. A világpiaci energiaárak - gáz, áram - változatlanul magas szinten vannak, miközben a kőolaj ára is nőtt. Az árindexet meghatározó faktorok továbbra is az infláció emelése irányába hatnak.

Kitért arra, hogy az üzemanyagokat, egyes alapvető élelmiszereket és a lakossági energiaárakat érintő kormányzati intézkedések tompítják a globális nyersanyagár-emelkedés megjelenését a hazai inflációban. A kérdésre, hogy a kormányzati árstop gerjeszt-e inflációs nyomást, azt mondta: ezek az intézkedések olyan időszakban érintik az inflációt, amikor a költséghatások a gazdaságban a legerősebbek. A magyar inflációs ráta a régióban az alacsonyabbak között tudott maradni - mondta.

Az MNB szerint a magyar gazdaság elmúlt két negyedévben látott élénk növekedése jellemző maradhatott idén az első két hónapban is, ezt elsősorban a belső kereslet húzta. Az exportoldalon a globális ellátási láncok normalizálása a második fél évben várható, az export akkor gyorsan visszapattanhat - ismertette. A hazai termelésben a nyersanyag- és chiphiány, valamint a szállítási költségek gyors növekedése képezi a legjelentősebb akadályokat a jegybank számítása szerint.

A geopolitikai kockázatok egyértelműen erősödtek, így a pénz- és árupiacokon változatlanul nagy változékonyságra kell készülni - jelezte.