Gazdaság

Matolcsy György: Sikerült-e a kanyarban előznünk?

Röviden nem, mert az EU-27 csoportban gazdasági fejlettség tekintetében a 2019. évi 20. helyről 2021 végére visszaestünk a 21. helyre. Lengyelország visszaelőzött minket, ahogy mi korábban őket, de az előny nem jelentős, 1 százalékponton belüli - írta a magyarnemzet.hu oldalon Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Matolcsy György: Sikerült-e a kanyarban előznünk?
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
Fotó: MH

A változás a 2020-as kisebb lengyel visszaesés (a magyar -4,7 százakkal szembeni -2,5 százalékosos lengyel) eredménye, míg 2021-ben már a hazai gazdasági teljesített jobban (a lengyel növekedés 5,6 százaléka magyar 7,1 százalékkal szemben). A 2020-as magyar hátrány egy része a magasabb turizmus GDP részarány következménye, de az előzés a lengyel modell versenyképességi előnyeinek köszönhető - folytatta a jegybankelnök.

Hosszabban is nem a válasz, de a kép már árnyaltabb. Magyarország eredményesen kezelte a válságot, sok területen jobban, mint egy sor EU tagállam. Főként az EU déli tagállamaihoz, valamint Csehországhoz, Szlovákiához és Romániához képest teljesítettünk jobban. Így az EU átlagos szintjéhez is közelebb kerültünk, két év alatt mintegy 2 százalékponttal. Ez messze jobb teljesítmény, mint az 1990 utáni 30 év átlagos felzárkózási üteme (0,5 százalékpont), sőt a 2010-19 közötti időszaknál is jobb (átlagos évi 0,7 százalékpont közeledés), és összemérhető a 2013-19 közötti felzárkózási időszak átlagos 0,9 százalékpontos teljesítményével. A mostani válságban tehát jobban teljesítettünk önmaguknál, sőt jobbak voltunk a mostani válság kezelésében, mint a korábbi konjunktúra időszakok kihasználásában. Mondhatjuk, hogy a kanyarban sok területen megelőztük magunkat.

Elérhető cél volt-e a kanyarban előzés?

Előzött-e valaki valakit az EU-27 csoportban a 2020-21-es válság időszakában az előzetes becslések szerint? Igen, többen és többeket.

Dánia megelőzte Hollandiát, mintegy 1,5 százalékpontot vertek a hollandokra a dánok. Svédország megelőzte Németországot, a svédek közel 2 százalékpontot vertek rá a németekre. Belgium is kismértékben leelőzte Németországot. Olaszország megelőzte Máltát, körülbelül 1 százalékponttal. Ciprust megelőzte Litvánia, Észtország, Szlovénia, közben a Csehország-Ciprus közötti korábbi 1 százalékpontos cseh előny a többszörösére duzzadt. Spanyolországot többen is megelőzték úgy, hogy közben a spanyol EU-27 átlaghoz mért fejlettség 90 százalék feletti szintről 83 százalék közelébe zuhant vissza.

Magyarország fejlettségi szintje a 2019-es 72,8 százalékról 2021-re 75 százalék körüli értékre nőtt (végleges adatok az év közepére várhatóak), míg az akkor előttünk lévő Portugália a 78,6 százalékos fejlettségi szintről 76 százalék közelébe csúszott vissza. A lengyelek bennünket kissé megelőzve lényegében beérték a portugál fejlettségi szintet.

Kimondható, hogy egy kicsivel jobb magyar teljesítménnyel a 2020-21-es válság idején Magyarország leelőzhette volna Portugáliát, ezzel nem csupán korábbi önmagunkat előztük volna a kanyarban, hanem egy előttünk lévő EU gazdaságot is.

Mit üzen a 7,1 százalékos 2021-es magyar növekedés?

A magyar válságkezelés egyik érdekes eleme, hogy elértük az 1998-ban célul kitűzött 7 százalékos GDP növekedést. Ennek érdemes örülnünk, ám közben árnyalni kell a képet. Statisztikailag elértük, de ez a 7 százalék nem az a 7 százalék. A 2020-es év 4,7 százalékos visszaesése volt a bázis, ezért a 2021-es növekedési adat önmagában nem értelmezhető. A két évet együtt érdemes vizsgálni, akkor kapunk a gazdasági növekedés szempontjából megbízhatóbb képet.

Ha a 2020-21-es éveket együtt nézzük, akkor a két év teljes GDP növekedése pozitív, 2,1 százalékot tesz ki (a 4,7 százalékos visszaesés utáni szintet megszorozva a tavalyi 7,1 százalékos növekedéssel). Az átlagos növekedés tehát 1,0 százalék, ami válság idején sokat ér, de elmarad a 2010-19 közötti időszak átlagos 2,8 százalékos GDP növekedésétől és messze lemarad a 2013-19 közötti felzárkózási szakasz átlagos 3,7 százalékos növekedésétől. Válság nélkül a 2020-21 években döntően a 2019-es év gazdasági folyamatait láthattuk volna viszont, bár a lassulás jelei már látszottak, így a növekedés a 4-5 százalék közötti sávban lehetett volna. Ez a két évre 8-10 százalékos többlet GDP-t hozhatott volna a 2019-es szinthez képest, szemben a tényleges 2 százalékkal.

Az árnyaltabb megközelítés tehát azt mutatja, hogy a válság két éve, az eredményes védekezés és válságkezelés ellenére, valójában elvett tőlünk 6-8 százalék körüli GDP többletet, tehát 1-2 évi jövedelem-többletet. Ez ugyan sokkal jobb teljesítmény, mint a németeké, ahol a 2021 végére várt német GDP 10 százalékát vette el a válság, gazdaságtörténeti metszetben azonban mi is jövedelmet veszítettünk.

Ha a mostani válságkezelést a 2008-9-es időszakkal vetjük össze, akkor mutatkozik meg igazán a jó és a drámaian hibás válságkezelés különbsége. 2009-ben 6.6 százalékkal esett vissza a magyar gazdaság és egyetlen év alatt a lengyel gazdaság annyit hozott rajtunk, mint mások máskor egyetlen évszázad alatt. A lengyelek +2.8 százalékkal növekedtek 2009-ben, mi 6.6 százalékkal estünk vissza (lásd itt és itt), a történelmi mérleg 9 százalék a lengyelek javára. Most valamivel jobbak voltak ugyan a lengyelek, mint mi, de a térségben a cseh-magyar összehasonlításban ismétlődött meg az, ami korábban a lengyel-magyar párossal történt.

Csehország a válság előtti évben közel 20 százalékpontos GDP előnyt mutatott hozzánk képest az EU átlagos fejlettséghez viszonyítva (cseh 93,1 százalék szemben a magyar 72,8 százalékkal). 2021 végére ez mintegy 16 százalékra olvadt (a becsült cseh 91 százalék , szemben a magyar közel 75 százalékkal), tehát egyetlen év alatt a magyar fejlettség 4 százalékponttal került közelebb a cseh fejlettségi szinthez. Bár ez még nem előzés, de gazdaságtörténeti mérföldkő.

A 2008-9-es és a 2020-21-es válságkezelés közötti legjelentősebb különbség valójában nem a GDP adatokban, hanem a válságkezelés időtartamában található. Akkor 6.5 év kellett a válság előtti GDP szint helyreállításához, most 6 negyedév! Ennek döntő oka, hogy akkor egy drámaian hibás 2002 utáni gazdaságpolitika által kiváltott belső válság találkozott a 2007-9-es külső pénzügyi válsággal, most egy jó évtized alapozta meg a sikeres és gyors válságkezelést.

P.S.

„A nagyszerű vezetőket nem a gyengeség hiánya jellemzi, hanem inkább az erősségek megléte.” – John Zenger

Kapcsolódó írásaink