Gyorsabb ütemre kapcsolhat a jegybanki szigorítás

A héten munkaerőpiaci és lakásépítési adatokat közöl a KSH. Szerdán jelennek meg a decemberi kereseti adatok. Novemberben az átlagkereset Magyarországon 10,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, amelyen belül az állami szféra keresetemelkedése volt erőteljesebb. A decemberi adat az év végi prémiumok miatt lesz érdekes, ez kismértékben befolyásolhatja a keresetek alakulását – mondta lapunknak Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője.

Kifejtette, ettől eltekintve az év utolsó hónapjában a dinamika vélhetően érdemben már nem változik. Ami érdekes lesz viszont szerinte, az a januári béradat, hiszen ebből már képet kapunk az idei béremelésekre vonatkozóan, amely a növekvő infláció, a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése, a járulékcsökkentés, illetve a munkaerőhiány miatt dinamikus, az inflációt érdemben meghaladó lehet. Szintén fontos, hogy az idei évben a versenyszférában vagy a közszférában nőnek nagyobb ütemben a keresetek – tette hozzá.

Csütörtökön a lakásépítésekre vonatkozó negyedik negyedéves és éves adatok jelennek meg. A negyedik a lakásátadások szempontjából az év legfontosabb negyedéve, ez az adat képes felülírni az első három negyedév kedvezőtlenebb adatát – hívta fel a figyelmet Regős Gábor. Az első három negyedévben a lakásépítések száma 1,7 százalékkal csökkent az előző évihez képest, amelyben az építőanyag-hiány játszhatta a legnagyobb szerepet. Ezzel szemben a kiadott építési engedélyek száma jelentősen, mintegy harminc százalékkal meghaladta az elmúlt évi alacsony bázist. Várakozásunk szerint a negyedik negyedévben a lakásépítések száma kismértékben bővülhetett éves alapon.

Pénteken januári foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat közöl a KSH. Decemberben a foglalkoztatás 4 millió 687 ezer fő körül alakult, míg a munkanélküliségi ráta 3,7 százalékot tett ki. A foglalkoztatás tehát meghaladta a vírus megjelenése előtti szintet. A munkanélküliségi ráta, bár alacsony, de kismértékben még magasabb, mint a vírus előtti volt, amely az aktivitás fokozódásával magyarázható. Januárban a foglalkoztatási adat vélhetően kevéssé tért el a decemberitől. Szezonális hatások nyomán kissé akár növekedhetett is a munkanélküliség, de a feldolgozóipar téli leállását követően akár elenyésző mérséklődés sem elképzelhetetlen.

Kedden ülésezik a jegybank Monetáris Tanácsa, csütörtökön pedig ismét döntés születik az egyhetes betét kamatáról. A januári inflációs adat a vártnál magasabb volt, így a jegybanki szigorítás is gyorsabb ütembe kapcsolhat. Ennek mértékét nehéz előrejelezni, de a jegybanki alapkamat a várakozás szerint a korábbinál gyorsabb ütemben, hatvan bázisponttal három és fél százalékra emelkedik, míg az egyhetes betét kamata negyven bázisponttal 4,7 százalékra növekedhet.

Egy kisebb emelés a forint gyengüléséhez vezethetne, míg ha a jegybank nagyobb szigorítást hajtana végre, az pozitív hatással lenne az árfolyamra, az erősebb árfolyam pedig segítheti az infláció visszafogását, bár ki kell emelni, hogy az utóbbi időszakban a geopolitikai események talán jobban befolyásolták az árfolyamot, mint az inflációs adatok és azok nyomán a kamatvárakozások.

Kedden közli a Pénzügyminisztérium a részletes januári költségvetési adatokat. A részletekbe menő elemzésből kiderülhet, hogy mi járult hozzá a kedvező januári 151 milliárd forintos többlethez.

Az Eurostat adatai közül a januári inflációs adatokat emelte ki Regős Gábor, amelyek szerdán jelennek meg. Az eurózónára vonatkozó előzetes információ már rendelkezésre áll, eszerint a pénzromlás kismértékben, 5,1 százalékra gyorsult. Ebben nagy szerepe van az energiaárak emelkedésének.

Az előzetes adatok szerint az egyes országok között jelentős eltérés van: a legnagyobb inflációt Litvániában (12,2 százalék) és Észtországban (11,7 százalék) mérték, míg a legalacsonyabbat Franciaországban (3,3 százalék), illetve Portugáliában és Finnországban (egyaránt 3,4 százalék).