Gazdaság

Hosszú távon lehet építeni a V4-es együttműködésre

A kohéziós politika fontosságát hangsúlyozták a visegrádi partnerek, Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és Csehország európai uniós fejlesztésekért felelős miniszterei

A V4-országok együttműködésére hosszú távon lehet építeni, ez fontos együttműködés az Európai Unión belül, amely független a párthatároktól, és az országok közös érdekeiből indul ki – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az uniós fejlesztésekért felelős V4-miniszterek tanácskozását követő nemzetközi sajtótájékoztatón pénteken, Budapesten.

Hosszú távon lehet építeni a V4-es együttműködésre
Grzegorz Puda lengyel fejlesztési alapokért felelős miniszter, Veronika Remisová szlovák beruházásokért felelős miniszter, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Daniela Grabmüllerová cseh regionális fejlesztésekért felelős miniszterhelyettes
Fotó: MH/Török Péter

A csoport országai elkötelezett hívei az EU-nak, mindannyian úgy gondolják, hogy az intézményesített európai együttműködésnek nincsen alternatívája. Ahogy azt is fontosnak tartják, hogy az unió alapszerződésében rögzített egyik kiemelt cél a kohézió, vagyis az eltérő fejlettségű térségek közötti különbség csökkentése – mondta a miniszter.

Gulyás Gergely közölte: a V4-ek a partnerségi megállapodás aláírásában jól állnak, az új uniós költségvetési időszak operatív programjai terveinek jó részét benyújtották, a technikai-szakmai egyeztetések korrekten haladnak az EB-vel. „Ha ezekbe a politika nem szól bele, jó esélyünk van arra, hogy egy-két hónapon belül a hétéves költségvetési időszakról szóló partnerségi megállapodás létrejöjjön” – magyarázta, majd hozzátette: ez azért is fontos, mert a tagállamok többsége az előfinanszírozást választja, kiírja a programokat, majd az uniós pénzek beérkezését követően számol el.

Gulyás Gergely úgy fogalmazott, nincsenek elkésve, mivel a legutóbbi költségvetési ciklusban 1,5 év telt el a költségvetés elfogadása és a partnerségi megállapodás aláírása között. „Jó esély van arra, hogy ez most rövidebb legyen” – jelentette ki.

Kitért továbbá arra is, hogy az uniós helyreállítási alapról fontos elvi és gyakorlati kérdések merültek fel. Egyszeri megoldás volt, amelyet az EU úgy fogadott el, hogy az a járványból való kilábaláshoz szükséges; ezért járultak hozzá mindannyian, az emögötti közös hitelfelvétel új az unió történetében. „Komoly lengyel–magyar bizalmatlanság van a bizottsággal szemben” – mondta, hozzátéve, politikai okokból nem történt meg a helyreállítási alap felhasználásának aláírása, ugyanakkor a programokat már kiírták, így hamarosan az aláírás is napirenden lehet.

„Ha ehhez meg kell várni a magyar választásokat, ám legyen” – nyomatékosította. Kiemelte: a V4-ek mindannyian egyetértettek abban, hogy a React-EU felhasználása akadálytalan lehet, mindenki üdvözölte a forráslehívás-elszámolás könnyített lehetőségét.

Eddig is szoros volt az együttműködés a V4-országok kohéziós politikával foglalkozó kormánytisztviselői között, ez az EB-vel folytatott tárgyalásokban is komoly segítség. „Bízunk abban, hogy ez a jövőben is így marad, a térség továbbra is az unió fejlődésének, gazdasági növekedésének motorja lesz” – összegezte. A kohéziós politika fontosságát hangsúlyozták a visegrádi partnerek a Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és Csehország európai uniós fejlesztésekért felelős minisztereinek pénteki, budapesti találkozóját követő sajtótájékoztatón.

A kohéziós politikát folytatni kell, az ugyanis fontos pillére az Európai Uniónak – mondta Veronika Remisová, Szlovákia miniszterelnök-helyettese, beruházásokért és regionális fejlesztésért felelős minisztere. Remisová arról is beszélt, hogy Szlovákia jól halad a partnerségi megállapodás és az operatív programok előkészítésében.

Inspirálónak nevezte a visegrádi országok együttműködését az Euró­pai Unióval kapcsolatos bonyolult ügyek kezelésében Daniela Grabmüllerova cseh regionális fejlesztésért felelős miniszterhelyettes. A politikus reményét fejezte ki, hogy folytatódik a térség országainak együttműködése, és hangsúlyozta: országa az így nyert tapasztalatokat az uniós soros elnökség ellátásakor is felhasználja majd.

Magyarország példaértékűen hasznosítja a kohéziós forrásokat, ennek eredményei az utóbbi években különösen látványosak – hangoztatta Grzegorz Puda, Lengyelország fejlesztési alapokért és regionális politikáért felelős minisztere a sajtótájékoztatóján. Puda hangsúlyozta, hogy az uniós források lehívásában Lengyelország alig marad el Magyarország mögött, de Csehország és Szlovákia is az elsők között van az EU-n belül.

Kovács Zoltán: Nem engedünk a zsarolásnak

A magyar kormány nem enged a zsarolásnak, mert pontosan tudja, hogy politikai akcióról van szó – nyilatkozta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár pénteken a közmédiá­nak. Az államtitkár a V4-országok miniszteri tanácskozását követően arra a felvetésre reagált, amely szerint „külföldi újságírók torz képet festenek, ilyen nyilatkozatok is elhangzottak, hogy Brüsszel kettős mércét alkalmaz, vagy azokat az országokat megbüntetik, amelyek nem úgy viselkednek, ahogy elvárják”.

Kovács Zoltán közölte: a megszólalásokból az derül ki, hogyan működik ez a világ, az újságírók, a híráramlás, a nem kormányzati szervezetek (NGO). Hozzátette: az a legdöbbenetesebb, hogy a „hálózat működési elvei” nemcsak egy egyénnél bomlanak ki – újságírók, korábbi uniós képviselők vagy éppen NGO-k képviselői -, hanem most egy olyan világszervezettől, amely a világ újságjainak, hírszolgálatainak több ezer tagot számláló globális szövetsége. Azokat a meghatározó orgánumokat is a tagjai között tudja, mint a Financial Times, a Le Monde vagy a New York Times, Die Welt, amelyek véleményformáló ereje, hatása jól ismert.
(MOA)

Kapcsolódó írásaink