Gazdaság

Védi a lakosságot a rezsicsökkentés

A hatósági árak nélkül a magasabb energiaárak mellett az infláción belüli súlyuk is a mostaninál sokszorta nagyobb lenne, hiszen már az elmúlt években is többet költöttünk volna energiára

A rezsicsökkentés intézménye 2013 óta 2600 milliárd forintot spórolt a magyar családoknak. Ennek köszönhetően a családok az elektromos áramot, a földgázt, a távhő- és közműszolgáltatást a piaci árnál érdemben alacsonyabb áron kapják – írta Nagy Márton, a Miniszterelnöki gazdasági főtanácsadója sajtóközleményében.

Védi a lakosságot a rezsicsökkentés
Regős Gábor: A pénzromlás normalizálódásához szükséges a monetáris politika szigorítása, de elengedhetetlen ugyanakkor az energiapiaci folyamatok stabilizálódása is
Fotó: MH

Ahogy arról már lapunk korábban beszámolt, amióta Magyarországon 2013 óta érvényes a rezsicsökkentett ár, azóta a számszerűsítésnél érdemes az európai uniós országok rezsiárainak egyévi emelkedéséből kiindulni.

Ennek alapján azt látjuk, hogy az Európai Unió átlagában 1–1,5 százalékponttal növelte éves alapon 2021 végén a rezsiárak emelkedése a teljes inflációt. Mivel Magyarországon a rezsitételek súlya (5,1 százalék) nem tér el érdemben az EU-ban tapasztalt értéktől, így az EU átlagában mért hatás érvényesnek tekinthető Magyarországra is.

Az infláció Európa-szerte növekedésnek indult az elmúlt fél évben és évek, évtizedek óta nem látott magasságokba emelkedett – mondta lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője. Kifejtette: a pénzromlás mértéke az eurózónában ja­nuárban az első becslés szerint 5,1 százalék volt, azaz érdemben meghaladta az EKB kétszázalékos célját. Ezen belül nagy szerepe volt az energiaárak emelkedésének, amely 28,6 százalékot tett ki.

Elmondása szerint az egyes tagországok között az infláció ugyanakkor változatosan alakult. Magyarországon a KSH adatai szerint 7,9 százalék volt az infláció, ezzel az értékkel ugyanakkor régiós összehasonlításban az alacsonyabbak közé tartozott: a cseh infláció 9,9, a szlovák 8,5, a lengyel 9,2, a román 8,4 százalék volt, míg az eurózónában a legnagyobb értéket Észtország (11,7 százalék) és Litvánia (12,2 százalék) érte el – magyarázta.

A szakértő úgy fogalmazott, hogy a lakossági energiaárak emelkedésének mértéke természetesen országonként eltérő – van, ahol az árak több mint duplájára nőttek, míg máshol szintén hatósági árak bevezetésével próbálják az áremelkedést kordában tartani. Magyarországon a háztartási energia legnagyobb része hatósági áras, így az áremelkedés közvetlenül nem jelenik meg a fogyasztói árakban. Ez azért is lehetséges, mert az energiát kedvező áron szerezzük be (például az orosz hosszú távú gázszerződéssel) vagy magunk állítjuk elő (például a paksi atomerőműben) – nyomatékosította.

Továbbá hangsúlyozta, hogy hatósági árak nélkül nemcsak az energiaárak lennének magasabbak, de az infláción belüli súlyuk is a mostaninál nagyobb lenne, hiszen már a korábbi években is többet költöttünk volna energiára. Hatósági árak nélkül az infláció szintje januárban tíz százalék felett alakult volna. Regős Gábor szerint kiemelendő még, hogy az energiaárak túlzott növekedése jobban érintené az alacsonyabb jövedelmű családokat, mert ők arányaiban többet költenek háztartási energiára, azaz az ár a szegénység szempontjából sem mindegy.

Kiemelte: a tovagyűrűző hatások azonban hazánkban is megjelennek, a termelési költségek növekedésén keresztül emelik az árakat. Az infláció normalizálódásához tehát bár szükséges a monetáris politika szigorodása, de emellett elengedhetetlen az is, hogy az energiapiaci folyamatok is stabilizálódjanak – tette hozzá.

Kapcsolódó írásaink

Valós segítséget jelent a kamatstop

ĀA magyar kormány az utóbbi időben meghozott inflációellenes intézkedései között döntött a lakossági jelzáloghitelek kamatának rögzítéséről