Gazdaság

Sikeres volt tavaly a gazdaság újraindítása

Idén a jelentős lakossági transzferek, a húsz százalékkal növekvő minimálbér és bérminimum, valamint a 25 év alattiak szja-kedvezménye adhat lökést a növekedésnek

Minden várakozást felülmúlva 7,2 százalékkal nőtt a GDP a tavalyi negyedik negyedévben, így 2021-ben a növekedés 7,1 százalék volt – közölte lapunkkal Suppan Gergely. A harmadik negyedévhez képest 2,1 százalékkal bővült a gazdaság, így a járvány előtti szintet négy százalékkal múlja felül.

A növekedéshez tavaly leginkább a piaci szolgáltatások járultak hozzá, a legnagyobb meglepetést azonban az építőipar okozhatta, mivel 29 százalékkal ugrott meg decemberben, így a negyedik negyedéves teljesítménye is messze meghaladta a várakozásokat – hívta fel a figyelmet Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Hozzátette: a negyedik negyedévben a növekedéshez – a mezőgazdaság kivételével – minden szektor hozzájárult.

A kiskereskedelmi forgalom növekedése folytatódott, az éves növekedése kissé gyorsult is. A vendéglátás és turizmus az egy évvel korábbi korlátozások alacsony bázisa miatt kifejezetten erős növekedést mutattak. Feltehetően a szállítási szolgáltatások teljesítménye is gyorsult. A pénzügy, biztosítás, az infokommunikáció, az ingatlanpiaci szolgáltatások, a műszaki, tudományos, szakmai és adminisztratív, valamint a szabadidős szolgáltatások szintén érdemi növekedést mutathattak – sorolta az elemző.

Az tavalyi évben a chipek és más alkatrészek hiánya miatt akadozó járműgyártás egy százalékponttal foghatta vissza a növekedést, enélkül a GDP növekedése tavaly elérhette volna a nyolc százalékot is – magyarázta. A felhasználási oldalon élénkülhetett a fogyasztás, míg továbbra is kiemelkedően teljesíthettek a beruházások. A külkereskedelem egyenlege pedig már kevésbé húzta vissza a növekedést, mivel az áruforgalmi egyenleg romlása kisebb mértékű volt, az idegenforgalom élénkülésének köszönhetően pedig jelentősen javulhatott a szolgáltatások egyenlege – hívta fel a figyelmet.

Az idei év elején a szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a fegyverpénz, a húsz százalékkal növekvő minimálbér és bérminimum, valamint a 25 év alatti munkavállalók szja-kedvezménye adhat érdemi lökést a növekedésnek a fogyasztáson keresztül – emelte ki Suppan Gergely. A második félévben pedig az alapanyag- és chiphiány várt enyhülése, új ipari kapacitások üzembe helyezése, valamint a fesztiválok megtartása, az idegenforgalom további helyreállása tarthatja magasan a növekedést – sorolta. Így összességében 6 százalékról 6,3 százalékra emelhetjük az idei növekedési várakozásunkat, a módosítással azonban megvárjuk a részletes adatok beérkezését is – közölte az elemző.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tegnap kiadott elemzésében megállapította, hogy a tavalyi gazdasági növekedés kedvező alapot teremt az idei gazdasági folyamatok számára. Kiemelték: a kormány által 2021-ben folytatott gazdaságélénkítő fiskális politika sikeres volt. A tavalyi gazdasági növekedés az előzetes adatok alapján kedvező hatást gyakorolt az államadósság-mutató alakulására.

Az államadósságot befolyásoló tényezők között az elmúlt évben meghatározó volt, hogy a központi költségvetés bevételei meghaladták az előirányzott összeget – tették hozzá. Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya azonban kedvezőtlenül alakult. Ebben az ÁSZ elemzői szerint szerepet játszott, hogy az államadóssággal kapcsolatos kamatkiadások 392,5 milliárd forinttal nagyobb összegben teljesültek, a központi költségvetés nagyságrendileg hatszázmilliárd forint kiadást előre hozott a 2021-es évre, ezáltal növelve az idei évi költségvetés mozgásterét. Emellett az uniós programok megelőlegezése a tervezetthez képest 208,6 milliárd forinttal nagyobb volt – tették hozzá. Emlékeztettek, hogy az Európai Unió a gazdasági válság kezelését szolgáló 326 milliárd forintot nem fizette ki hazánknak, így a program keretében megvalósított intézkedések kiadásai a központi költségvetést terhelték.

Idén alapvető kihívást jelent a gazdasági növekedés fenntartása a tavalyi év második félévétől felerősödött kockázatok miatt. Ide tartozik a külső feltételek kedvezőtlen alakulása, a külkereskedelmi egyenleg alacsony aktívuma, az infláció növekedése, valamint a pandémia további hullámai.

Első helyen áll Magyarország
Első helyen áll Magyarország
Fotó: Eurostat

Az államadósság-mutató alakulására ható tényezők

– a kormányzati módosított előirányzaton belül teljesültek a központi költségvetési fejezetek egyes kiemelt előirányzatai
– a kiemelt adóbevételek az előirányzatnál kedvezőbben teljesültek
– az ipari termelés volumene nőtt
– a kiskereskedelmi forgalom növekedett
– a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege enyhe aktívumot mutatott decemberben
– a külkereskedelmi forgalom növekedett
– a munkanélküliek és az álláskeresők száma csökkent
– a GDP dinamikusan növekedett
– a beruházások folyó áron növekedtek
– a központi alrendszer hiánya a tervezettnél nagyobb volt
– az uniós programok kiadás-bevételi egyenlege kedvezőtlen
– a kiadások a tervezettet meghaladóan növekedtek

Kapcsolódó írásaink