Gazdaság

Érezhető a falusi csok népességmegtartó ereje

Az északkeleti régióban a támogatások hatására ott is megélénkült a lakáspiac, ahol korábban akár évek is eltelhettek anélkül, hogy ingatlanok cseréljenek tulajdonost

Lassabban fogy a népesség azokon a településeken, ahol elérhető a falusi csok – állapította meg közleményében az OTP Ingatlanpont. A két évvel korábbi adatokkal összevetve, országosan a lakosságszám csökkenése gyorsuló, míg a falusi csok által preferált településeken lassuló tendenciát mutat.

Érezhető a falusi csok népességmegtartó ereje
A vidéki hozzájárulással még tovább erősödött az otthonválasztási igény
Fotó: MH/Katona László

Magyarország népessége évtizedek óta folyamatosan csökken és ez a tendencia hatványozottan, igaz volt a kistelepülésekre. Ennek a folyamatnak az ellensúlyozására vezették be 2019 júniusában a falusi családi otthonteremtési kedvezményt, közismertebb nevén a falusi csokot, aminek segítségével a preferált kistelepüléseken lehet használt ingatlan vásárlásához, bővítéséhez és korszerűsítéséhez állami támogatást igénybe venni, a hatályos jogszabály értelmében június 30-ig – emlékeztetett tegnap kiadott közleményében az OTP Ingatlanpont. Hozzátették, a támogatás félidejében, 2020 januárjában további kétszáz településsel bővült az eredetileg 2486 helységnevet tartalmazó lista.

„A támogatás ma 2678 olyan, ötezer fő alatti településen vehető igénybe, ahol a lakosságszám 2003-hoz képest az országos átlagnál nagyobb mértékben csökkent, azonban a falusi csok név ellenére tévedés azt hinni, hogy ezek közül mindegyik apró falu lenne – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Bár a legfrissebb statisztikákra még várni kell, a Belügyminisztérium állandó lakosságra vonatkozó adatbázisa betekintést enged a magyarországi települések népességszámának éves változásaiba. Ezek alapján 2017. január 1. és 2019. január 1. között országos szinten 49 400 fővel (0,49 százalék), a 2019 és 2021 első napjai közötti két éves időszakban pedig 55 400 fővel (0,55 százalék) csökkent az állandó lakosság, országos szinten a népességfogyás tehát gyorsuló tendenciát mutat. A közlemény továbbá kitér arra is, hogy a falusi csok által érintett 2678 települést vizsgálva 2017 és 2019 között 25 600 fő (0,93 százalék), 2019 és 2021 között viszont már csak 10 200 fő (0,37 százalék) volt az állandó lakosságszám csökkenése.

Valkó Dávid vezető elemző elmondta még, az ország bizonyos területein, például az északkeleti régióban, részben a falusi csok és más támogatások hatására olyan településeken is megélénkült a lakáspiac, ahol korábban akár évek is eltelhettek anélkül, hogy ingatlanok cseréljenek tulajdonost. Kifejtette: ezen felül a falusi csok elindított egy pozitív előjelű folyamatot, és ezt a koronavírus-járvány kapcsán átalakuló otthonválasztási preferenciák még tovább erősítették.

A magyarországi települések lakosságszám-változása mellett az ingatlanpiaci statisztikák is a kistelepülések térnyeréséről árulkodnak, hiszen ezeket a piac megtorpanása is jóval kevésbé érintette – zárta gondolatait Valkó Dávid.

Kapcsolódó írásaink