Gazdaság

Az üzemanyagárak befagyasztása is fékezi az inflációt

A növekvő üzemanyagárak megfékezése érdekében a kormányzat a hatósági árak bevezetése mellett döntött, amely módszer a rezsi esetében bevált.

Az üzemanyagárak befagyasztása is fékezi az inflációt
Fotó: MH/Papajcsik Péter

Ezért tavaly novemberben a 95-ös benzin és a gázolaj árát legfeljebb literenként 480 forintos szinten rögzítette, először
három hónapra. A kormány a családok védelme érdekében május közepéig tartja fenn az üzemanyagok árának maximálását. A benzinárstop meghosszabbításával változatlan formában maradnak érvényben a kapcsolódó rendelkezések – számolt be erről a napokban a Magyar Hírlap.

Beszámoltunk arról is, hogy az üzemszünetet hirdető benzinkutak működtetését átmenetileg nyilvántartott szolgáltatók vehetik át, amelyek minden esetben gondoskodnak arról, hogy senki se maradjon üzemanyag nélkül. A gazdaság működése szempontjából az üzemanyag az egyik legfontosabb, ami valamilyen módon minden termék vagy szolgáltatás árába beépül.

Mint kiderült: a beavatkozás nélkül ma jóval ötszáz forint feletti áron tankolhatnánk a benzinkutakon. Az üzemanyag-fogyasztás súlya a fogyasztói kosárban hat százalék, így a 7–10 százalékos áremelkedés hatására az infláció 0,4–0,5 százalékponttal lenne magasabb.

A négy kormányzati árstop két-három százalékkal is fékezheti az inflációt:
→ rezsicsökkentés
→ üzemanyagárstop
→ kamatstop
→ élelmiszerárstop

Februártól életbe lépett az élelmiszerárstop. A kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, csirkefarhát, valamint a 2,8 százalékos UHT tehéntej legfeljebb a tavaly október 15-i árakon forgalmazható. Az intézkedés leginkább a gyermekes családokat és az időseket védi. Az érintett termékek és azok helyettesítő termékei – amelyek áraira az intézkedés ugyanúgy leszorító hatással bír – összesített súlya a fogyasztói kosárban 4,1 százalék – írta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója sajtóközleményé­ben. Mint kiderült: ezen termékeknél a rendelkezésre álló adataink szerint csaknem 18–22 százalékkal lennének magasabbak az árak a kormányzati intézkedés hiányában, vagyis összességében 0,7–0,9 százalékponttal lenne magasabb az infláció. Fontos meg­jegyezni, hogy az élelmiszerárstop inflációfékező hatása 2022. februártól érvényesül – hangsúlyozta a gazdasági főtanácsadó. (JA)
Fotó: MH/Török Péter

Februártól életbe lépett az élelmiszerárstop. A kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, csirkefarhát, valamint a 2,8 százalékos UHT tehéntej legfeljebb a tavaly október 15-i árakon forgalmazható. Az intézkedés leginkább a gyermekes családokat és az időseket védi. Az érintett termékek és azok helyettesítő termékei – amelyek áraira az intézkedés ugyanúgy leszorító hatással bír – összesített súlya a fogyasztói kosárban 4,1 százalék – írta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója sajtóközleményé­ben.

Mint kiderült: ezen termékeknél a rendelkezésre álló adataink szerint csaknem 18–22 százalékkal lennének magasabbak az árak a kormányzati intézkedés hiányában, vagyis összességében 0,7–0,9 százalékponttal lenne magasabb az infláció. Fontos meg­jegyezni, hogy az élelmiszerárstop inflációfékező hatása 2022. februártól érvényesül – hangsúlyozta a gazdasági főtanácsadó.

Kapcsolódó írásaink

Valós segítséget jelent a kamatstop

ĀA magyar kormány az utóbbi időben meghozott inflációellenes intézkedései között döntött a lakossági jelzáloghitelek kamatának rögzítéséről

Védi a lakosságot a rezsicsökkentés

ĀA hatósági árak nélkül a magasabb energiaárak mellett az infláción belüli súlyuk is a mostaninál sokszorta nagyobb lenne, hiszen már az elmúlt években is többet költöttünk volna energiára