Gazdaság
A háztartások védettek az áremelkedésektől
Molnár Dániel szerint az infláció letörése a jegybank feladata, ez a kamatemelések révén már meg is kezdődött, azonban a hatás nem azonnali, és a kínálati oldalt kevéssé érinti
A koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból történő kilábalás világgazdasági szinten a várakozásoknál gyorsabban lezajlott. A gyors felpattanás viszont keresleti-kínálati súrlódásokhoz vezetett, amely áruhiányt (pl. chip) és így áremelkedést eredményezett. Ez kiegészül további egyedi tényezőkkel, mint az elmúlt években elmaradt olajipari beruházások, a geopolitikai feszültségek vagy a szállítási költségek emelkedése.
Mindezen folyamatok az energiaárak emelkedéséhez vezettek, amellyel jelenleg minden ország szembesül – kommentálta Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzője Schanda Tamásnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkárának a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetét, miszerint a magyar kormány újabb három hónappal meghosszabbította a benzinárstopot, ezzel további védelmet kaptak az autót használó magyar családok.
Kiemelte: Magyarországon a hatósági árak miatt a háztartások védettek a világpiaci árak emelkedésétől, ugyanakkor azok a vállalati szférán keresztül a fogyasztói árakba is beépülnek, ami fokozza az inflációt. Az infláció gyorsulása pedig jelentős költséggel jár a háztartások, különösen az alacsony jövedelműek számára. Vagyis jelen helyzetben alapvetően kívülről érkező, de a hazai folyamatokba fokozatosan beépülő inflációról beszélhetünk – magyarázta a szakértő.
Mint kiderült: az infláció letörése a jegybank feladata, ez a kamatemelések révén meg is kezdődött, azonban a hatás nem azonnali, és a kínálati oldalt kevéssé érinti. Nehézséget jelent továbbá, hogy az áremelkedést okozó tényezők egy részét nem lehet gyorsan megszüntetni, illetve egy részük várhatóan csak átmenetileg okoz majd problémát. A kormányzatok ilyen helyzetben dönthetnek úgy, hogy egyedi intézkedések, mint a benzinárstop révén próbálják meg letörni az árakat, amíg a helyzet nem normalizálódik – tette hozzá.
Elmondása szerint a gazdaság működése szempontjából az üzemanyag az egyik legfontosabb termék, ami valamilyen módon minden termék vagy szolgáltatás árába beépül. A világpiaci olajárak emelkedése nyomán növekvő üzemanyagárak megfékezése érdekében a kormányzat a hatósági árak bevezetése mellett döntött, amely módszer a rezsi esetében bevált.
Hangsúlyozta: az intézkedés költsége így tehát a kutakra hárul, amelyek növekvő olajárak mellett kénytelenek veszteséget elkönyvelni.
Molnár Dániel kifejtette: a gyakorlat nemzetközi szinten nem egyedi, viszont vannak országok, amelyek áfacsökkentéssel igyekeznek megfékezni az árakat, amely ugyanakkor nem biztos, hogy a fogyasztókhoz is eljutott volna, ahogy a korábbi évek magyar áfacsökkentéseit is részben lenyelték a kereskedők.
Szükség esetén nyilvántartott szolgáltató kijelölésével garantálható az ellátás biztonsága
A benzinárstop meghosszabbításával változatlan formában maradnak érvényben a kapcsolódó rendelkezések. A zavartalan ellátásbiztonság érdekében az üzemszünetet hirdető benzinkutak működtetését átmenetileg nyilvántartott szolgáltatók vehetik át, amelyek minisztériumi kijelölés alapján minden esetben gondoskodnak arról, hogy egyetlen magyarországi település lakosai se maradjanak üzemanyag nélkül. Az innovációs tárca folyamatosan egyeztet a feladatok átvételére kész és képes Mol vezetésével – közölték tegnap.
A tárca közleménye emlékeztet arra, hogy az elszabaduló energiaárak miatt egész Európában emelkedik az üzemanyagok ára. Rezsicsökkentési politikájához hűen a kormány tavaly novemberben a 95-ös benzin és a gázolaj árát legfeljebb literenként 480 forintos szinten rögzítette – először három hónapra. A beavatkozás nélkül a világpiaci folyamatok miatt ma jóval 500 forint feletti áron tankolhatnánk a benzinkutakon. Az intézkedésnek köszönhetően a magyar emberek a gázhoz és áramhoz hasonlóan az üzemanyagért is az egyik legalacsonyabb árat fizetik Európában.
(MOA)
