Pozitív hatású a rezsicsökkentés

A rezsicsökkentésnek köszönhetően a családok az elektromos áramot, a földgázt, a távhő- és közműszolgáltatást a piaci árnál érdemben alacsonyabb áron kapják – írta Nagy Márton, a Miniszterelnöki gazdasági főtanácsadója sajtóközleményé­ben. Mint kiderült: amióta Magyarországon 2013 óta érvényes a rezsicsökkentett ár, azóta a számszerűsítésnél érdemes az Európai Uniós országok rezsiárainak egy évi emelkedéséből kiindulni.

Ennek alapján azt látjuk, hogy az Európai Unió átlagában 1–1,5 százalékponttal növelte éves alapon 2021 végén a rezsiárak emelkedése a teljes inflációt. Mivel Magyarországon a rezsitételek súlya (5,1 százalék) nem tér el érdemben az EU-ban tapasztalt értéktől, így az EU átlagában mért hatás érvényesnek tekinthető Magyarországra is.

Ahogy arról már lapunk korábban beszámolt, a Századvég elemzése szerint a rezsicsökkentés intézménye 2013 óta 2600 milliárd forintot spórolt a magyar családoknak. Míg egy átlagos háztartás 2012-ben, a rezsicsökkentést megelőzően kiadásainak tizennégy százalékát fordította rezsire (2005-ben az emelések előtt ez még csak tíz százalék volt), ez az arány 2019-re nyolc százalékra, majdnem a felére csökkent. Ez nyilvánvalóan pozitív irányban befolyásolta a háztartások életszínvonalát.

A Magyar Hírlap többek között arról is tájékoztatott, miszerint a jelzálogalapú hitelek kamatait tavaly október végi szinten rögzítették, és ez június végéig lesz érvényes. Ma ötszázezer család rendelkezik változó kamatozású hitellel, a kamatstoppal nekik szeretne segíteni a kormány. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő elmondta: ezek a családok átlagosan havi 11 ezer forintot megspórolhatnak, összesen pedig harmincmilliárd forint maradhat náluk.